1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Ifj. Vojnich Sándor - Vörös László

375 mandátumának elnyerése védői hivatásának egyik folyománya, a mennyiben a »Zasztava« szerkesztőjét és a szerb radikálisok vezérét kiváló sikerrel védelmezvén a Dimitrievics Mihály megölése miatt folyamatba tett gyilkossági bűnpörbcn, ezt az odaadását az újvidéki szerb radikálisok azzal háláltak meg, hogy midőn őt az újvidéki ellenzék függetlenségipárti programmal képviselőjelöltnek felléptette, a radikális szerbek is reá adták szavazatukat. Mint zsidó felekezete ügyei iránt élénken érdeklődik. Legutóbb a budapesti ügyvédi kamara az országos ügyvédvizsgáló bizottság tagjává választotta. A múlt országgyűlésen élénk részt vett a bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat megalkotását czélzó igazságügyi bizottsági tárgyalásokon. Midőn a függetlenségi és 48-aspart egyik csoportja az anyapártból kivált, ő továbbra is az anyapartban maradt. A legutóbbi választások alatt szülővárosa egyhangúlag választotta meg képviselőjévé. Ifj. Vojnich Sándor, Szabadka város, I. kerület született Szabadkán 1865. augusztus 17-én. A középiskolát Szabadkán és Budapesten végezte, mire Magyar-Ováron okleveles gazdasz lett. Tartalékos honvédhuszár-hadnagy. Városi bizottsági tag és az önkéntes tűzoltók tb. elnöke. A sport terén elismert tekintély s ügető verseny-istállója első helyen all az országban. 1896-ban először választatott orsz. képviselővé. A szabadelvű párt híve. Tagja a kérvényi bizottságnak. Vörös László, Somogymegye, Kaposvár kerület született Dombegyhaza pusztán, Csanád vármegyében 1849. június 8-án. A középiskolát Aradon, a hol atyja polgármester volt, jogi tanulmányait pedig Nagy-Varadon végezte. A volt közmunka- és közlekedésügyi ministeriumba 1871-ben segédfo^almazóvá, 1873-ban fogalmazóvá, 1879-ben titkárrá, 1889-ben pedig osztálytanácsossá neveztetett ki. Mindvégig a vasúti szakosztályban működött, a hol a vasútengedélyezési ügyeket vezette. 1881- lSS4-ig a magyar északkeleti vasút felügyelő bizottságának tagja volt s 1882-ben póttagja lett az államvasutak igazgatótanácsának, 1884-ben a budapest-pécsi vasút kormánybiztosává s még ez évben az államvasutak gépgyára és a diósgyőri vas- és