1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Piukovits József - Plósz Sándor

320 Piukovits József, Bács-Bodrogmegye, Kernyája kerület született 186U-ban. Gymnasiumi tanulmányait Szabadkán, Grácz­ban és Budapesten, jogi tanulmányait Budapesten végezte, mire néhány évet külföldön töltött. 1885-ben Bács-Bodrogmegye tb. aljegyzője lett. Az 1887—92-iki országgyűlésen a kernyájai kerületet képviselte. Az 1892—Oü-iki cvelus alatt nem volt tagja a parlamentnek s gazdaságával és megyei ügyekkel foglalkozott. 1896-ban újra a kernyájai kerület választotta meg nagy többséggel a Kossuth-pártí és néppárti jelöltek ellen. A szabadelvű párt hive. Plósz Sándor, Baja város 1846-ban született Testen. Jogi tanulmányait Bécsben és Buda­pesten végezte el 1866-ban. 1868-ban a pesti egyetemen a jog­tudományok doctorává avatták ; 1868-ban közügvvédi, 1869-ben váltóügyvédi oklevelet nyert. Joggyakorlatát 1866-ban ügyvédi irodában kezdte meg, 1867-ben a pesti pénzügyi ügyészségnél folytatta mint fogalmazó-gyakornok. 1867. novemberben tollnokká választották a pestvárosi törvényszékhez, hol gyorsan haladt előre és már 1871-ben Budapesten a bei-lipótvárosi egyesbiróság­nál mint helyettes cgycsbiró működött. Ebben az időben kezdte meg irodalmi munkásságát is a »Jogtudonianvi k'özlöny«-be írt értekezéssel. 1872-ben a magyar jogászgyülés állandó bizottságá­nak felhívására véleményt írt a III. jogászgyülés alkalmára a munkabérek lefoglalhatásáról. 1872. októberben biró volt a pesti kir. törvényszéknél. Ezen állásáról az akkor félállított kolozsvári egyetemhez a polgári törvénykezés s a váltó- és kereskedelmi jog rendes tanárává neveztetett ki, 1881-ben mint tanár a buda­pesti egyetemhez tétetett át, miután már több nagyobbszabású szakmunkája megjelent és miután már egy évvel ezelőtt a kor­mány által a közvetlen szóbeli peres eljárás tanulmányozására Németországba küldetett ki. A kormány megbízásából 1885-ig a polgári perrendtartásnak tervezetét dolgozta ki. Szilágyi minister­sége alatt 1889—1894-ig majdnem szakadatlanul törvényelőkészí­téssel is foglalkozott. O dolgozta ki a sommás eljárásról szóló törvény több rendbeli javaslatait s az l!S(»3-ban megjelent teljes perrend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom