1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Schuszter Konstantin

•_••; pedig első sorban a vármegyénél, Bonnáz püspöknek igen meghitt embere volt, ki gyakran felkereste őt plébániáján s egyházmegyéje papságánál is nagy tekintélye i népszerűsége volt és így midőn 1808-ban megindultak a katholikus autonómiai mozgalmak, egyházmegyéje két ízben követté választotta és ekkor tűnt fel nagyobb körben Úgy beszédeivel, mint irodalmi dolgozataival. 1872-ben csanadegyhazniegyei kanonokká neveztetett ki, a következő évben pedig szatmári püspökké, mely püspöki széket 1887-ben a nagyváradival eserélte fel. Az országgyűlés időszakának jó részét a fővárosban töltvén, kiváló részt vesz a politikai, társadalmi és művészeti mozgalmakban. A főpapok egyik szóvivője a főrendiházban, hol tagja a közjogi és felirati bizottságoknak ; a delegatiókhan az utóbbi időben mar nem szokott részt venni. Tiszteletbeli elnöke ;i szent László-társaságnak, melynek közgyűléseit azelőtt mint elnök rendesen nagy kérdéseket felölelő beszéddel nyitotta meg. Alelnöke az országos vörös-kereszt egyletnek ; Szatmár sz. kir. varos és Szilagy-Somlyó varos díszpolgára, A közművelődési egyletek alkotásában tevékeny részt vett, különösen a szatmári Széchenyi-egylet megalkotásában főtényező és ennek elnöke volt. Egyházi és politikai beszédeiből két hatalmas kötetet mar kiadatott; azóta is több eseményszerű beszéd s dolgozat jelent meg tőle, melyek között kiviilik a polgári házassági törvényjavaslattal szemben ő Felsége felhívására készített hatalmas memoranduma. 1884-ben az első osztályú vaskorona-rendet nyerte, azonfelül 1880. ota valóságos belső titkos tanácsos. 1886-ban romai gróffá es tronallóva neveztetett ki a szent atya által, ki 1893-ban őt a romai szentegyház bibornokai sorába emelte. Schuszter Konstantin váczi r. k. püspök született Szakolczan. Xyitramegyébcn 1S17. július ül-én. 1840-ben pappá szenteltetvén, eleinte a kegyes tanítórendhez tartozott és mint gymnasiumi tanár több helyütt működött. A gróf Pálffy-csaladna! mint nevelő volt több évig alkalmazásban. 1857-ben Kunszt József, néhai kalocsai érsek egyházmegyéje papságába vette őt fel és ő volt az, a ki rövid idei káplánkodása után, Baján szentszcki jegyzővé, majd érseki titkárrá és könyvtárnokká nevezte ki Kalocsán. 1865-ben kalocsai székesegyházi kanonokká neveztetett ki.