1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Neiszidler Károly - Neményi Ambrus

311 tési helyére Munkácsra ment s ott korán elhunyt atyjának népszerűsége folytán 23 éves korában a bereg-munkácsi takarékpénztárnak általa jelenleg is viselt jogtanácsosi állására, majd ezenkívül, pár hó után, Munkács városa tiszti ügyészévé választatott meg. Utóbbi minőségében szolgálta leginkább a közügyek iránti meleg érdeklődésből 13 évig szülővárosát, míg azóta mint rícregvármegye közigazgatási bizottságának is tagja, a megyének közérdekű kérdéseivel foglalkozik. A munkácsi állami elemi és polgári iskolák, óvodák gondnokságának, a vörös-kereszt egylet ottani fiókjának elnöke stb. 1892 óta e kerületet képviseli. A szabadelvű párt híve. Tagja az igazságügyi bizottságnak. Neiszidfer Károly, Pozsony város, II. kerület 1832-ben Esztergomban született. Gymnasiumi tanulmányainak befejeztével a papi pályára akart lépni, de közbejött a szabadságharcz, melyben részt vett; Komáromban mint hadnagy kapitulált. Visszatérve szülővárosába, itt kereskedelmi gyakornok lett, s miután ezen éveket kiszolgálta, Pozsonyba került mint kereskedősegéd ; 1859-ben önálló kereskedést nyitott, mely ma a legtekintélyesebbek egyike. Csakhamar élénk részt vett a városi és politikai mozgalmakban. Igazgatósági tagja a pozsonyi első takarékpénztárnak, az osztrák-magyar bankfióknál censor, tagja a városi képviselő testületnek és a pozsonyvárosi közigazgatási bizottság* nak. 1884 óta Pozsony város II. kerületét képviseli szabádelvűpárti programmal. Tagja a közgazdasági bizottságnak. Neményi Ambrus, Szilágymegye, Szilágycseh kerület 1852-ben Péczelen született. Középiskolai tanulmányai befejeztével 1873-ban külföldre utazott s ott töltött három évet. Hazatérve, elnyerte a tudori oklevelet. A »Pester Lloyd« szerkesztőségébe lépve, mint tárczaíró, majd mint publicista működött s a társadalom számos köszhasznú intézményét kezdeményezte a sajtóban. 1882-ben a főváros törvényhatósági bizottságának lett tagja s mint ilyen főleg a lakásügy kérdésében fejtett ki élénk tevékenységet. 1887-ben kilépett a »Pestet Lloyd« szerkesztőségéből. Több éven át levelezője volt 0 Gambetta által alapított »Republique