1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Lukács György

292 neveztetett ki. 1895-ben a Wekerle-cabinet lemondása alkalmával szintén megvált tárcsájától. Most Maros-Vásárhely sz. kir. város 1. kerületet képviseli ; a közlekedési bizottság elnöke ÓS a felirati bizottság tagja. 1896-ban m. kir. kormánybiztossá neveztetett ki az 1900-iki párisi világkiállítás magyar osztályának rendezésére. Az országos szabadelvű pártnak alelnöke. Előbb Hunyadmegye, most Budapest székes főváros és Alsófehérmegye törvényhatósági bízott* ságának tagja; díszpolgára Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Erzsébetváros sz. kir. városoknak és Tiszaföldvár községnek ; tiszteletbeli tagja az > Otthon « írói körnek, az Országos magyar képzőművészeti társulatnak és az Országos magyar iparegyesülctnek. Birja az 1. oszt. vaskorona-rendet, az orosz császári fehérsas-rend és a szerb kir. Takova-rend nagykeresztjét. Tagja továbbá az erdélyi rom. kath. status-gyűlésnek is. Lukács György, Abrudbánya város született 1865. szeptember 10-én Nagyváradon. Atyja néhai Lukács György államtitkár volt. Jogi tanulmányai befejeztével 1887-ben a budapesti egyetemen jogtudorrá avattatott. Már 1885ben tiszti rangot nyert. 1887-ben belepett a belügyiiiinistcriuntba mint fogalmazó-gyakornok, 1895-ben mar ministeri titkár volt, •miután, a belügyi közigazgatás minden ágában jártasságot szerzendő, ezen ministerium minden osztályát végigszolgálta volt. Az utóbbi években a belügyministerium által előterjesztett törvényhozási munkálatok majdnem mindegyikében tevékeny részt vett ; jelesül ő dolgozta ki az állami anyakönyvekről szóló törvényjavaslatot és annak indokolását, valamint az erre vonatkozó belügyministeri utasításokat. Ugyancsak ő tanulmányozta a ministerium megbízásából külföldön a különböző anyakönyvi rendszereket. Ezért a helügymmisteriumban felállított anyakönyvi ügyosztály élére állíttatott/E mellett nagyon kiterjedt szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Nagyobb tanulmányai mellett több önálló művet is írt, a melyek közül az állami anyakönyvekről szóló törvény magyarázatai és »Az egyházpolitikai törvények kézikönyve« ezímen az Utolsó ket évben jelentek meg. 1896-ban a pótvalasztasok alkalmával Lukács penzügyminister az egri mandátumot tartván meg, ő választatott meg szabadelvű programmal e kerület képviselőjévé.