1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Lónyay Géza - Lónyay Sándor

290 1870-ben az 1. honvéd-huszárezred szabadságolt állományába hadnagygyá, majd 1874-ben főhadnagygyá lépvén elő, az évenkinti hadgyakorlatokban tevékeny részt vett, míg egy 1878-ban vívott párbajban jobb karján oly súlyos vágást kapott, hogy ennek következtében tiszti rangjától megválni kényszerült. Mint fehérmegyei földbirtokos a megyei törvényhatóságnak virüis tagja ; tagja továbbá a törvényhatóság legtöbb szakbizottságának, valamint a közigazgatási bizottságnak is 1881 óta állandóan választott tagja. A megyei gazdasági egyletben mint választmányi tagtevékeny részt vesz. Lónyay Géza, Beregmegye, Kászony kerület 1857-ben Somban, Bercgmegyéhen született. Lónyay Albert tia. Gazdasági tanulmányait Proskauban (Porosz-Szilézia) és a bécsi Hochschulc für Bodenkultur-on befejezvén, elméleti ismereteit saját bcregmcgyei gazdaságában értékesíti; tevékeny részt vesz a megyei gazdasági egylet és különösen a lótenyész-bízottságban s a megyei lótenyésztés haladása jórészben neki köszönhető. 1892 és 1896-ban szabadelvűpárti programmal képviselővé választatott a kászonyi kerületben. A közgazdasági bizottság tagja. Lónyay Sándor, Beregmegye, Tiszahát kerület 1857. szeptember 12-én született Nagy-Lónyán. Atyja Lónyay, Sándor, ny. főispán és főrendiházi tag. A középiskolát Sopronban bevégezve, a hadsereg kötelékébe lépett, a melyben mint huszárhadnagy szolgált. Orvosi tanácsra a katonai szolgálatot elhagyva, hosszasabban tartózkodott külföldi tanulmányúton. 1S8l-ben Bereg vármegye tiszteletbeli főjegyzőjévé neveztetett ki. 1884-ben és 1887-ben a mező-kászonyi kerület képviselővé választotta. 1889-beh Bereg és ITgocsa vármegyék főispánjává neveztetett ki. Mint ilyen a vármegyei tisztikart csaknem egészben újjáalakította s általánosan elismert jó közigazgatást létesített. Kezdeményezte a beregszászi alreáliskola gymnasiummá való átalakítását s főgymnasiumma való fejlesztését. Szamos állami népiskola létesítését szorgalmazta. Az Ínséggel küzdő lakosság részére évről évre több ezer forintnyi államsegélyt eszközölt ki. Hathatósan közreműködött az állat' tenyésztés emelésén. Intézkedéseket tett a letarolt erdők felújítása