1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Kozma László - Kőszeghy Sándor

279 tésénél volt tevékeny része, azután pedig az annak életbeléptetésé­ről szóló rendeleteket készítette el, végül 1891-től 1893-ig a mező­gazdaságról és mezőrendőrségről szóló törvényjavaslatot készí­tette el és 1894-ben az ennek életbeléptetésére vonatkozó rende­leteket. Mindezen rendkívüli munkálataiért több rendbeli ministeri elismerésen kivül 1875-ben ő Felségének legfelsőbb elismerését, 1893-ban pedig a 111. osztályú vaskorona-rendjellel való kitünte­tést érdemelte ki. 1896-ban szabadelvű programmal képviselővé választatott. Nyugdíjaztatása alkalmával a ministeri tanácsosi cziniet nyerte. A prot. orsz. árvaház elnöke, a Budapesti ref. egyház presbytere. A közgazdasági bizottság tagja. Kozma László, Bács-Bodrogmegye, Ujverbász kerület született 1849. június 24-én Cservenkán. A középiskoláit Uj­verbászon és Kecskeméten végezte. Az ügyvédi vizsga letétele után 1875-ben ügyvédi gyakorlatát Zomborban kezdte, a hol első­ben különösen bűnügyi védelmeivel keltett feltűnést. Majd tevé­keny munkása lett a közéletnek is, Zomhor sz. kir. város tör­vényhat. képviseletében és a társadalom mozgalmaiban egyaránt. Mint az alsóbaranya-bácsi ref. egyházmegye világi tanácsbiraja, az egyházi téren visz szerepet. Kiválóan a helyi sajtóban tollal is szolgálta a közügyet, szintúgy a szépirodalom terén is működik. 1894 tavaszán Bács-Bodrogmegye tiszti főügyészévé választotta. Ugyanez év nyarán egyhangúlag az újverbászj kerület országos képviselőjévé választatott Ezt a kerületet képviseli most is. Kőszeghy Sándor, Sárosmegye, Girált kerület született 1866. január 23-án Szabolcsmegye Királytelek község­ben. Iskolait Szegeden, Egerben, Kassán és Eperjesen végezte. Jogi tanulmányait Eperjesen és Budapesten végezve, az 1888-ik évben Sárosvánnegye szolgálatába lépett s még ugyanazon évben szolgahiróvá választatván, előbb Szvidniken majd Bártfán működött ezen minőségben. 1893-ban Szmrecsányi Jenő fő­ispán melle főispáni titkárrá lett kinevezve s ezen minőségben 1895 végéig maradt, mikor a girálti választókerületben Semsey Boldizsár nemzetipártival szemben a kerület képviselőjévé lett

Next

/
Oldalképek
Tartalom