1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Hulényi Győző - Illyés Bálint

259 fegyvernemeknél; 1854-ben főhadnagy lett a Haller-huszároknál s Olaszországban állomásozott; 1856 59-ig mint dandársegédtiszt Morvaországban szolgált. 1857-ben kamarási méltóságot nyert; 1858-ban atyja, a ki akkor altábornagy lett, grófi rangra emeltetett s leányágról a Tholdy grófi családból származván, a Tholdy nevet is felvette. 1859-ben SZázado&i ranggal résztvett az olasz hadjáratban s több csatában kitüntette magát. 1860-ban lemondott rangjáról s erdélyi birtokara ment gazdálkodni 1869-ben mint honvéd-huszárszázados részt vett a honvéd-huszárok szervezésében. 1872-ben mint Hunyadmegye tiszteletbeli főjegyzője működött. 1883-ban a bereczki kerület választotta meg egyhangúlag képviselővé, 1885-ben pedig a szászsebcsi, 1887-ben a szászvárosi kerület mandátumát nyerte el. A függő államadósságokat ellenőrző bizottság tagja. Hulényi Győző, Esztergommegye, Dorog kerület született 186.'í. január 28-án Esztergomban. Tanulmányait Esztergomban és a budapesti egyetemen végezte. 1884-ben Ksztergomvarmegye szolgálatába lépett mint szolgabin'). 1886-ban a politikai, 1887-ben a jogi tudori fokot nyerte el. 1889-ben ügyvédi irodát nyitott s azóta ügyvédeskedik. Esztergomvármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja. Tagja a napló' bíráló bizottságnak. Illyés Bálint, Biharmegye, Báránd kerület 1835-ben Szatmármegyében született. Alig volt 13 éves, midőn kiütött a szabadságharez, melyben részt veendő, eltűnt hazulról. Ki is nevezték »szabad vadász«-hadnagygyá, de mielőtt kineveztetése megerősíttetett volna, véget ért a szabadságharez. Ezután bölcsészeti és theologiai tanulmányait Sárospatakon befejezvén, a marosvásárhelyi főiskolának tanára lett, 1861-ben pedig a tiszabecsei majd a kisújszállási ref. egyházközség lelkésze, egyúttal egyházkerületi jegyző s majd egyházkerületi tanacshiró. A lelkészi pályáról azonban néhány év Óta visszavonult. Ismert költő, a kinek ódáját szavalták, midőn 1864-ben Szatmáron Kölcsey szobrát leleplezték; Csokonay emlékezete czímű ódája elsőrendű kitüntésben részesült. Lapokban megjelent költeményeiből egy kötetet 17*