1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Gencsy Albert - Goldis János

243 súlyt hozott be. Ez időre esik minden közügyben való tevőleges részvétele. A vidék érdekeit időnként kiadott röpiratokban vitatta meg. Leginkább ez által nyerte ki a kerület (D.-Pataj) bizalmát, mely őt 1884. és l<SX7-ben mandátummal ruhálta fel. A véderővita alkalmával a többség az általa benyújtott és megokolt módositványt a törvényjavaslat 25. szakaszához elfogadván, az elmérgesedett vita esakhamar rendes medrébe tért vissza. 1N92-hcn kerületéből az ellenzék erőszakoskodása folytán kiszoríttatván, esak később az országgyűlés tartama alatt nyerhette el az időközben üresedésbe került sepsiszentgyörgyi mandátumot 1896-ban Csongrádban választatott meg. Tagja a pénzügyi bizottságnak. Gencsy Albert, Szabolcsmegye, Nyírbátor kerület 1842. szeptember 14-én Uj-Fehértón született. Középiskoláit Budapesten, a jogot Sárospatakon végezte. 1864 65-ben mint jurista Somossy Ignácz országgyűlési képviselő mellett volt. 1867-ben mint Szabolcsmegye küldöttje megjelent a koronázási ünnepélyen. Ugyanazon évben külföldi útra indult. 1880-ban a felső-szabolcsi ev. ref. egyház tanácsbirájává választatott; mint ilyen működött 1889-ig, a midőn a felső-szabolcsi ev. ref. megyében gondnokká választatott Ugyanezen évben a nyírbátori választókerület egyhangúlag országgyűlési képviselőnek küldötte s azóta e kerület országgyűlési képviselője. Híve a függetlenségi és 48-as partnak. A közlekedésügyi bizottság tagja. *«—> Goldis János, Biharmegye, Magyar-Cséke kerület papi néven József, született Aradmegye Székudvar községében 1836. évi február hó 29-én; gymnasiumi tanulmányait Aradon végezte, további kiképeztetését a theologiaból Aradon, a jogi tanulmányokból Debreczenben, a philologiahól pedig Budapesten nyerte. Nyilvános működését a politikai pályán kezdte meg mint Aradvármegye első aljegyzője 1869-ig, mikor is különösen Saguna András érsek-metropoUta rábeszélésére felvette a papi rendet s ez időtől fogva mint püspöki titkár, theologiai tanár, előadó szentszéki ülnök és a »Lumina« czínui egyházi s iskolai lap szerkesztője működött 1873-ig, mely évben Trefort által az aradi kir. főgymnasium rendes tanárává neveztetett ki ; húsz éves szakadatlan