1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Bethlen Balázs gróf

208 képviselőjeként tevékeny részt vett az országgyűlés képviselőházában 1882-ig, mely évnek július bávában a király Brassómegye főispáni székére nevezte ki. Brennerberg Mór főispán halála óta ideigle­nesen Szebcnmegye vezetésevei is megbízatott. A két megye akkor a nemzetiségi túlzók egyik góezpontja lévén, azért a nem­zetiségek közötti differentták kiegyenlítése, azoknak a magyar állameszme részére való megnyerése s egyáltalában az átmeneti korszak sikeres leküzdése főispáni törekvésének tárgyai voltak. Különös érdemei vannak Brassó megye és Brassó varos iparának emelése körül. 1880-ban egybekelt Moesonyi Líviával. 1890-ben kineveztetett loldmívelesügyi nünisterré gróf Szapáry Gyula kabinetjében, mire a hermanyi kerületben mandátumot vállalt,, mely kerületet most is- képviseli. Az 1894. évi júniusi krisis lefolyásának módját nem helyeselvén, tárcsájától megvált és a kormány és a szabadelvű párt rokonszenves sürgetése daczára sem vállalta ezt el újból. Távozása alkalmával a törvényhatóságok és testületek meleg húcsúirattal jutalmaztak a loldmívelesügyi tarcza körül kifejtett fáradozásait. Alkotásai közül kiemeleiuiők : a Tisza egységes szabályozása, a borhamisítás elleni intézkedések, a telepítési kérdés felkarolása, az évtizedek óta sürgetett mező­rendőri törvény ; létesítette továbbá a megyei gazdasági bizott­ságokat, fejlesztette az állattenyésztést, felkarolta a gyümölesé­szetet, szervezte a növénykisérleti ügyet, megkezdette az agrár­statisztikai munkálatokat és több új reformot és újítást kezde­ményezett, illetőleg létesített. Távozása alkalmával számos, részben teljesen, részben félig előkészített törvényjavaslatot hagyott hátra. Az utóbbi időtien, tárcsájától megválva, magánügyeinek és nemzet­gazdasági tanulmányoknak szenteli idejét. A loldmívelesügyi bizottság elnöke. Bethlen Balázs gróf, Torda-Aranyosmegye, Maros-Ludas kerület 1864-ben augusztus 8-án született Kolossvártt A középiskolai Kolozsvárit végezte, 1883-ban Budapesten a József-műegyetemre iratkozott be s a mérnöki oklevelet 1887-ben nyerte meg. Kzután állam­szolgálatba lépett : Baross Gábor akkori közmunka- és közlekedés­ügyi minister kinevezte őt az államépítészeti hivatalok létszámába

Next

/
Oldalképek
Tartalom