1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Balogh László - Barabás Béla

194 Komáromvármegye közigazgatási, vasúti és árvédelmi vélemény­bizottságának. 1886-ban alapította időközben elhalálozott Losonczy István barátjával együtt a »Némai telivér ménest«, mely fennállása óta igen sok kitűnő nyerő lovat adott versenypályáinknak s melyet ma is fentartanak s nagy méretekben fejlesztenek Losonczy Ödön curiai bíróval egyetemben. 1896-ban szabadelvű program­mal képviselővé választatott A vízügyi bizottság tagja. Balogh László, Biharmegye, Nagy-Szalonta kerület született NagySzalontán, Biharmegyeben 1848. július 17-én. A gymnasiumot Nagy-Szalontán és Debreczenben végezte. Jogot Debreczenben, Pozsonyban, Kassán és Nagyváradon hallgatott s utóbbi helyen tette le a bírói államvizsgát. 1869-ben egyéves önkéntes volt a 23-ik vadászzászlóaljnál. 1870-ben Biharvármegye tiszteletbeli esküdtjévé neveztetett ki. 1881-ben a szalontai járás szolgabirája, illetve főszolgabirája lett, mely állásban majdnem tíz évig működött. P2zután gazdálkodásának élt s élénk részt vett egyháza ügyeinek intézésében. A gazdasági takarékpénztárnak alakulása óta — 4 éve — igazgatósági elnöke. A gazdakor ez év tavaszán választotta meg elnökének. A kérvényi bizottság tagja. Barabás Béla, Békésmegye, Gyoma kerülőt született Aradon 1855. deczember 12-én. Középiskoláit Aradon, Nagyszebenben és Kolozsvártt, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte 1879-ben. Mint egyetemi polgár tevékeny részt vett az akkori ifjúsági mozgalmakban s egy éven át az egyetemi olvasókörnek elnöke volt. Tanulmányai befejezte után Aradmegye akkori főispánja Tabajdy Károly által tiszteletbeli megyei al­jegyzőnek lett kinevezve, később a megyei árvaszéknél irattárnok es kisegítő előadókent alkalmaztatott, mely állásáról lSNo-ban le­köszönt. 1887. elején Aradon ügyvédi irodát nyitott; a város köz­életében is jelentékeny szerepet tölt be mint a törvényhatósági bizottságnak tagja. Egy ideig az »Arad és Vidéke« politikai napi­lapnak szerkesztője volt. Az aradi tizenhárom vértanú kivégezte­tési helyen emelt emlékdombot 1881-ben heted magával létesítette, gyűjtés által rövid idő Matt 2000 frtot gyűjtvén össze. Az aradi

Next

/
Oldalképek
Tartalom