1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Dessewffy Sándor

11 alkalma nyílt tüzetesen megismerkedni az egyházmegyei kormányzat teendőivel. Krdemci jutalmául a kassai egyházmegye legjobb javadalmát, a sárospataki plébániát kapta, , hol csakhamar a szent keresztről nevezett vérteskeresztúri apáti czímmel és főesperesi hatáskörrel díszíttetett fel. Sárospatakon nemcsak híveinek, de a más vallású polgárságnak, sőt Zemplénmegye közönségének bizalmát és szeretetét is oly inertekben megnyerte, hogy a megye fontosabb ügyek intézésében közreműködését vette igénybe és Sárospatak városa 1884-ben, kanonokká történt kinevezésekor, díszpolgárrá választotta. Mint kassai kanonok úgy a központi vezetés, mint különösen a tanügy, a közmívelődés és jótékonyság terén fáradhatatlan tevékenységet lejtett ki. A megyés püspöknek igazgatási dolgokban támasza, a székes káptalannak gazdasági ügyekben tanácsosa és birtokai kezelője volt. Egyházmegyei tanfelügyelői állásában magyarosította és organizálta a kath. népiskolákat, felvirágoztatta a kassai női praeparandiát és gondos igazgatója volt a zárdai iskoláknak. Tagja volt a város törvényhatósági bizottságának, elnöke a felső-magyarországi ínuzeuinegyletnek és a nagy városi alapítványi kórháznak. 1890. évi január 4-én Csanádi püspökké neveztetett ki. Bevonulása székvarosába, Temesvárra, az összes délmagyarorszagi megyék és városok lelkes ovacziói mellett ment végbe. Terjedelmes egyházmegyéjében, az ország véghatárán apostoli buzgósággal és példás hazafisággal tölti be főpásztori hivatását. Egyházi, iskolai, irodalmi, művészeti és egyéb közjótékonysági czélokra nyújtott eddigi adományai százezrekre mennek. Tehetséges ifjakat a saját költségén iskoláztat, számtalan szegénysorsú család neki köszöni megélhetését. A makói püspöki uradalmat mintagazdasággá emelte. A Vaskapu 1800. évi szeptember 27-én végbement ünnepélyes megnyitásánál ő szentelte fel az apostoli Felség, a román és szerb király jelenlétében a nevezetes dunai csatornát. Alapító tagja lévén tudományos, irodalmi és képzőművészeti társulatainknak, midőn a főrendiház tárgyalásai alatt Budapesten tartózkodik, kiváló részt vesz a fuvaros szellemi mozgalmaiban. Az egyház, iskola és a hazai közügyek terén kifejtett hasznos tevékenységének elismeréséül 1890. évi október hó 8-án valóságos belső titkos tanácsossá neveztetett ki. A naplóhiraló és a felirati bizottság tagja.