1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Arányi Miksa - Asbóth János

189 Erdély Sándor igazságügyministerrel szemben. Az utolsó delegatió megválasztása alkalmával ezen országos bizottságba való jelül­tetését többé nem kívánta, családi okokból akadályozva levén az üléseken való résztvételben. Szintúgy ellenezte a kötelező polgári házasság intézményének létesítését. A szent István-társulat elnökségéről 1888-ban lemondott. • Arányi Miksa, Szepesmegye, Lubló kerület született 1858. május 13-dikán Trcncsenbcn. Ugyanott kezdte középiskolai tanulmányait, a melyeket Budapesten folytatott, a hol az egyetemen a jogot hallgatta és tudori íokot nyert. Tanul­mányai befejezése után a magyar kormány államköltségen pénz­ügyi és közigazgatási tanulmányok tétele végett Francziaországba küldte, hol 3 évig tartózkodott és ez idő alatt Parisban képviselte a »Pesti Napló«-t és a ;>Pcsti Hirlap«-ot, melynek tudósítója volt éveken keresztül és tarczaczikkckbcn ismertette a franczia politikai, társadalmi és művészi elet viszonyait. Hazatérve, 4 éven át a »Gazettc de Hongrie« szerkesztője volt. Ezen működése elismeréséül a franczia kormánytól az »Officier d'acadcmic«-fcle czímet nyerte. A magyar kormány megbízásából 1895-ben lefordította Bedő Albertnek három kötetből álló erdészeti munkáját. Előkészítette az ISSŐ-iki kiállítás alkalmával a gazdasági kongresszusnak jelentéseit. A magyar tud. akadémia megbízásából francziára fordította Trefort emlékbeszédeit Thiers Mignct felett és számos novellát Jókaitól, Ber­cziktől stb. 1887-ben a »Ne\v-York életbiztosító társaság« magyar­országi fiókjának berendezésével bizta meg. Azóta e társaság magyarországi vezérigazgatója. 1896-ban szabadelvű program­mal képviselővé választatott. Asbóth János, Sopronmegye, Nagy-Marton kerület 1S-15. június 7-én Szalumikon, Krassó-Szőrénymegyében született; atyja, Lajos, a szabadságharcz egyik ismert honvédtábornoka volt. Tanulmányait Pozsonyban, majd Budapesten végezte, a hol a mű­egyetemet látogatta. 1802-ben jelent meg első irodalmi munkája a Jósika Kálmán báni által szerkesztett »Budai Lapok«-ban. 1803-ban mint az Almásy-Nedeezky-féle összeesküvés részese hadi törvény­szék elé állíttatott s bár nemsokára szabadlábra helyezték, rendőri

Next

/
Oldalképek
Tartalom