1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Benedek Ferencz - Bubics Zsigmond

11 ségek közül többen voltak, a melyekben hatván év óta, sőt sok helyen soha püspök még nem fordult meg. 1893. év elején nyitrai püspöki székre áthelyeztetvén, első gondja volt a püspöki javak épületeinek rendezése és a jószágok felszerelése, azonkívül a kegyuraságához tartozó templomok, lelkészlakok és iskolák javítása. A tanügy fellendítése czéljából Nyitrán egy kath. polgári leányiskolát építtetett; a kinevezésétől függő tanárok díjazását tetemesen fölemelte és az egyházmegye területén számos elemi népiskolát tetemes segélyben részesített. Negyven szegény tanulót naponkénti élelmezéssel lát el. Az egyházi művészet emelésére 15000 frtnál nagyobb pályadíjat tűzött ki a millennium alkalmából. A szegényeket naponkint tetemesen segélyzi. Benedek Ferencz jászói prépost született 1826. november 19-én Tepliezen, Szepesmcgyében ; beöltözött 1847. szeptember 26-an ; fogadalmat tett 1851. szeptember 21-én. Áldozó pappá szenteltetett 1851. szeptember 26-án. Tanárkodott Lőcsén, Rozsnyón, Eperjesen, Nagy-Varadon, Jászóvárott és Kassán. 1860-ban a tanári pályára készülő jelölteknek a mathematikát és physikát adta elő Jászon. 1868. évi októbertől kezdve házfőnök és hét évi működés után pedig főgymnasiumi igazgató lett Kassán. 188ti. szeptembertől a kassai kir. konviktus kormánysójává neveztetett ki. Prépost-praelatussa kineveztetett 1893. június 20-án. A Fehér és kiváltságos Premontrei kanonokrend főpapja, a keresztelő szent Jánosról ezímzett jászóvári és a vele királyikig egyesített szent Keresztről nevezett leleszi s a szent István első vértanu nevét viselő nagyvárad-hegyfoki egyházak apátja és süveges prépostja, a Ferencz József-rend lovagja, a kassai szentszék ülnöke, Kassa szab. kir. város díszpolgára stb. stb. Bubics Zsigmond kassai r. k. püspök 1821. márczius 17-én Ozorán, Tolnamegyében született. Tanulmányait M.-Ovárott, Sopronban és Győrött végezte s midőn atyja, a ki Esterházy herczeg tiszttartója volt, meghalt, a papi pályára lépett. Stankovics győri püspök pártfogása folytán a bécsi Pazmanaeumban talált felvételt; 1844-ben felszenteltetvén, M.-Óvárra került lelkésznek, majd a szt. Ágostonról nevezett bécsi felső papi