1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Molnár István

102 tette. Iskolait Zágrábban kezdte, Győrött és Pozsonyban folytatta , 1850-ben jogot hallgatott; 1851 - 52-ben Magyar-Óvarott volt. azután átvette Saját nagy vagyonát, melyet atyjától és anyjatói mint egyetlen tiú örökolt. Megnősülvén, feleségül vette Gráezban Kast bárónőt, a ki kiváló szerepet játszott a horvát előkelő körökben. 1800 óta állandóan a köztéren szerepel s határozott unionista szellemben a magyar állameszme mellett működött. Kezdetben a szveti-iván-zelniai, majd a viniezai kerületet képviselte a horvát tartománygyülésen. 1808-ban azok között volt, a kiket a horvát tartománygyülés a kiegyezés után, mint elsőket küldött a közös országgyűlésbe. 1808•- 09-ben kerülete főszolgabirája, 1871 74-ben pedig Zágrábraegye főispánja lett s ez állást megtartotta, míg Rauch a báni méltóságban ült. Ekkor ő is visszavonult s kiválóan 8 gazdasági életben vett részt, tevékenyen működve Inkey Nándor báróval a horvát országos kataszteri bizottságban. Gróf l'ejaesevich bánsága alatt újra részt kezdett venni a közügyekben. Legutóbb az ivaneci kerületet képviselte a horvát tartománygyülésen és mint ilyen a magyar országgyűlésbe is felküldetett. E minőségben érte a kitüntetés, hogy ő Eelsége 1885-ben első izben kinevezett főrendek sorába emelte. Az ezredéves ünnepélyek alkalmával a szent István-rend kiskeresztjét nyerte. Molnár István 1825. augusztus 20-án Parnón, Zemplénmegyében született előkelő nemesi családból. Iskoláit Kassán és Budapesten végezte. 1847-ben Zemplénmegye tiszteletbeli aljegyzőjévé lett. A függetlenségi harezban az elsők között állott be a honvédek közé s századosi rangra emelkedett. Jelenleg őrnagy a tartalékban. Az absolut időszak alatt keleesényi magányában teljesen visszavonulva élt, mígnem az 1800-ik évi októberi diploma következtében beállott viszonyok között, az 1800-ik évi deezember 19-én választott alkotmányos megyei tisztikarnak, mint terebesi főszolgabíró tagja lett s szolgait a provisoriumig, 1801-ik év végéig, midőn az egyéves tisztikar s vele ő is leköszönt. Az alkotmányos aera bekövetkezése után 1809-től 1875-ik évig mint kormánypárti képviselő Zemplénmegye terebesi választókerületét képviselte. A ministeriumok szervezése alkalmából lS07-ik éviién a vallás- és közoktatási tninisteriumhoz