1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.
Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Lukács Antal - Madarassy Pál
159 óta áll a m&gyar államvasutak élén s ez idő alatt az államvasutak oly magas színvonalra emelkedtek, hogy mintaképen hivatkoznak arra ; mint mérnök nemcsak itthon, de főleg a külföldön is igen nagy tekintélynek örvend. A közgazdasági és közlekedésügyi bizottság tagja. Lukács Antal 1842-ben Temesvárott született ; atyja, Ignacz, Temesmegye főjegyzője volt, később curiai tanácselnök. Tanulmányait Budapesten, Pozsonyban, Bécsben, Lipcsében és Drezdában végezte s úgy az egyetemi, mjnt a felsőbb kereskedelmi ismeretekben kiképezte magát. A kereskedelmi pályára lépve, először a Stametz & Comp. híres bankar-ezég üzletébe lépett, majd az osztrák földhitelintézet hivatalnoka lett, mígnem a magyar földhitelintézet megalakulásakor itt nyert alkalmazást mint pénztárnok. Azóta fokonként emelkedett s jelenleg az intézet pénzügyi igazgatója. A •Budapesti Szemle* közölt tőle pénzügyi tanulmányokat s tagja volt a kereskedelmi törvényjavaslat előzetes megvitatására összehívott enquétenek. A főrendiházba mindjárt a reform után jutott be; tagja a pénzügyi es az aranykészlet ellenőrzésére kiküldött országos bizottságnak és a delegatiónak. Madarassy Pál 1828. január 25-én Egerben, Hevesmegyeben született. Jogi tanulmányait befejezvén, 1847-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1847-ben hevesmegyei alügyesz lett s még ez évben fogalmazó-gyakornok a m. kir. udvari kamaránál, majd fogalmazói segéd volt az első m. kir. földmívelési, ipar- és kereskedelmi ministeriumban, később a m. kir. pénzügyministerium elnöki osztályában egész a világosi fegyverletételig; utóbb a magyarországi pénzügyigazgatósagoknál szolgált 1867-ig, a midőn a második m. kir. pénzügyministeriumban osztálytanácsossá neveztetett ki. Lónyay Menyhért pénzügyministersége alatt az elnöki OSZtály vezetése, a magyar pénzügyi szolgálat szervezése és berendezése körül szerzett érdemet ;. 1868-ban kineveztetett ministeri tanácsossá és reá bízatott az indirekt adózási főosztály vezetése ; 1871-ben az államtitkári teendőkkel bízatott meg; 1873-ban helyettes államtitkár volt egész