1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - X. A főrendiház élethossziglan megválasztott tagjai - Bethlen Gábor gróf - Id. Bornemissza Károly báró

131 nyelvemlék Bóldi-codex nevet. Jósika Samu báró lemondása után Kolozsmegye és Kolozsvár város főispánjává neveztetett ki. Neje Bethlen Lina grófnő. Bethlen Gábor gróf 1837-ben Nagyszebenben született; apja, szintén Bethlen Gábor, Erdélyben több főhivatalt viselt s 1873-ban halt meg Budapesten, mint curiai biró. Tanulmányait odahaza és részben Kolozsvárott végezte. 1860-ban külföldre utazott; Svájezból lement Olaszországba s beállott közlegénynek a magyar légióba. Aspromonténál Garibaldi seregével őt is elfogták Viktor Emánuel csapatai. Hat hétig volt fogoly Genuában; ekkor kiszabadulván, visszatért hazájába. 1863-ban a nagyszebeni »Landtag«-on megjelent mint követi irnok, az 1865-iki utolsó erdélyi országgyűlésen pedig, mint Felső-Fehórmegye követe vitt jelentékeny szerepet. 1886-ban bejutott a magyar képviselőházba és ott a baloldalon ült. 1869-ben megyei szolgalatba lépett s 1871-ig töltötte be FelsőFehérmegye főbírói tisztjét. 1871-ben lelépett a közpályáról s egészen 1875-ig birtokai rendezésének élt. Tisza Kálmánnak, mint belügyministernek első ténykedései közé tartozott Bethlen Gábor gróf kineveztetése Felső-Fehérmegye és Kis-Küküllő megyék főispánjává, majd a megyerendezésnél Felső-Fehérmegye megszűnvén, Bethlen Gábor gróf helyette az új Xagy-Küküllő megyét kapta. Ez állásáról 1890-ben leköszönt és midőn ugyanazon évben Horváth Gyula lemondása folytán a balavásári kerület üresedésbe jött, Bethlen Gábor ott képviselővé választatott. Az 1892-iki választások alkalmával a maros - vásárhelyi II. kerület küldte a képviselőházba, hol a nemzeti párthoz csatlakozott. Az 1896-iki választások alkalmával kisebbségben maradt a szabadelvű párti jelölttel szemben. Az E. M. K. E. elnöke. Id. Bornemissza Károly báró 1840. november 26-án Maros-Tordamegye Ahafája községében született. 1859-ben érettségi vizsgát téve Kolozsvárott, két évig a berlini egyetemen a philosophiai tantárgyakat hallgatta, mire egész Európát beutazta. 1870-ben a m. kir. honvédség szervez9*