1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - I. A Felséges Uralkodóház teljeskorú főherczegei - Károly István - Lajos Salvator

3 osztály élen állt Linzben. A magyal honvédség újjászervezésekor annak főparancsnokává neveztetett ki és a honvédség fejlesztése körül szerzett érdemeiért 1S71. szeptember 27-én a szent Istvánrend nagykeresztjével tüntettetett ki. 1874. november 1-én lovassági tábornok lett. A székesfehérvári országos kiállításnak védnöke volt, a hazai tűzoltó-egyletek védnöke. A ezigany nyelv tanulmányozásával tudományosan foglalkozik s egy összehasonlító ezigany nyelvtant is adott ki. A magyar tudományos akadémia sietett őt tiszteleti tagjai sorába fölvenni. Egybekelt 1864-ben Cohurgban Clotild Szász-Coburg és Góthaj herczegnővel, mely házasságból 7 gyermek született. Károly István főherczeg 1800. szeptember 5-én született; Frigyes főherczeg öescse. A tengerészeti pályára lépve, Polában és Fiúméban végezte tanulmányait. 1884. október 29-én corvette-kapitány, 1880. október 24-én fregatté-kapitány, 1890. évi ápril havában pedig sorhaj ó-kapitány és a matrózcsapat 1. osztályának parancsnoka, nemsokára a 8. gyalog-ezred tulajdonosa lőn. 1S7S. april 13-ika óta az aranygyapjas rend vitéze. 1880. február 28-ikán Maria Terézia főherczegnövel, Károly Sahrátor főherczeg leányával kelt egybe, mely házasságból 6 gyermek született. 1896-ban egészségi okokból mint ellentengernagy egy évi szabadsagot kapott, melyet családja körében egyik galicziai birtokán élvez. Kapitány a német császári tengerészet suitejében. m Lajos Salvator főherczeg toscanai berezeg, 1847. augusztus 4-én Florenzhen született, mint II. Lipót toscanai nagyhcrczeg harmadik lia. Atyját, a ki ismert politikai okoknál fogva 1859-ben elhagyta Olaszországot, Csehországba követte és az Elba melletti Brandeisban nevelkedett. Atyja halála után örökölte ez uradalmat ; azonkívül Mallorca spanyol szigeten csodaszerű kéjlakot építtetett, melyet Miramarenck nevezett el. Szenvedélyes utazó lévén, ismételten nagy tengeri utakat tett; többször járt Amerikában. 1881-ben meglátogatta a melbournei kiállítást s Amerikán át tért vissza, utazásairól több művet írt, melyeket önkészítette rajzokkal díszített. Művei : »Um die Welt, ohne zu wollenc, Tagebuch, (Wien und Würzburg