1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - III. A görög keleti egyház egyház-nagyjai - Grujić Mihály - Metianu János

36 Grujic Mihály károlyvárosi g. kel. szerb püspök 1861. évi augusztus 9-én Zágrábmegye Kralyevcsáni községéhen született, hol atyja néptanító volt. Gymnasiumi tanulmányait Zágrábban végezte. A kitüntetessél letett érettségi vizsga után joghallgatónak iratkozott be a zágrábi egyetemen, hol 1882-ben az első állami vizsgát is kitüntetéssel letette. Szülei kívánságára papi pályára lépett és a theologiai tanfolyamot Karlóczán 1882 1886-ig kitűnő sikerrel elvégezte. 1887-ben a károlyvárosi püspök által, daczára annak, hogy nőtlen volt, világi pappá avattatott fel, mely eljárás, mint egészen szokatlan, akkor nagy feltűnést keltett. Eleinte mint lelkészhelyettes Mencsencsanihan és Marindolban működött. 1890-ben a zárdai papok rendjébe lépett. 1890 őszén a karlóczai papnöveldén tanárrá neveztetett ki. 1891. deczember 15-én károlyvárosi püspökké lett. Metianu János aradi g. kel. román püspök 1828-ban Brassómegye Zernest községében született; elemi és gymnasiumi tanulmányait Brassóban, a bölcsészeti tanfolyamot Kolozsvárott végezte. Innen felvétetett a bán') Saguna András érsek által újjászervezett nagyszebeni papnöveldébe, majd 1850-től egész 1853-ig a 10 községből álló törcsvári kerületben főjegyzői állást vállalt. 1853-ban Brassomegye Rozsnyó községében plébános lett, 1858-ban pedig esperes-helyettesi minőségben Zernestre helyeztetett át; 1860-ban főesperes lett. Élénk részt vett az 1860-iki zsinatban, az 1801-iki román conferentián, az 1863-iki nationalis eongressusban cs az 1865-iki országgyűlésen. Az 1873. és 1874-iki nemzeti választó congressusokon mint elnöklő biztos tűnt ki. Nemsokára püspök-vicaríussá, 1875-ben pedig aradi püspökké választatott meg. Mint ilyen nagy áldozatokat hozott a tanügy érdekében. Felépített egy tanitokepezdei hittani intézetet és az egyházmegye nagy seminariumat önkéntes adakozásokból ; szaporította ez intézet tanárainak számát és javította azok fizetését, a tanítóképezde mellett, egy tápintézetet állított fel a szegénysorrá növendékek ellátására ; a szegénysorsú tanulok felsegélyezésére és azok felsőbb kiképeztetésére több ösztöndíjat teremtett; felállított egy felsőbb leányiskolát ; létesítette az egyházmegyei nyomdát, a