1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - B) Grófok - Szirmay Alfréd - Szirmay György - Sztáray Antal - Teleki Gyula

108 tási bizottságnak is fennállása óta tagja, egyike volt a megyei közélet legbuzgobb tényezőinek. 1884. október 14-íkc óta Tolnamegye főispánja. Szirmay Alfréd 1852. augusztus 10-én született; feje a család borsodi ágának. Szirmabcsscnyői nagybirtokos és Borsodmegye virilistája. Neje Probstner .Mária, a kivel 1884-ben kelt egybe. Szirmay György 1831. október 8-án Kassán született. 1867 óta kamarás s mint virilista részt vesz a megyei mozgalmakban. Szerencsen lakik. Sztáray Antal született 1839. április 8-án Budapesten; tia a 30 és 40-cs évek országgyűlésein nagy befolyással birt gróf Sztáray Albertnek. Tanulmányait részben itthon, részben külföldön végezte. Az 1861-ikj alkotmányos életben és mozzanataiban mint főrendiházi jegyző és mint Fngmegyc tiszteletbeli főjegyzője élénk részt vett és ezen tevékenységét úgy a politikai, mint gazdászati téren most is folytatja. Közhivatalt sohasem viselt. Terjedelmes jószágait NagyMihály Zemplén-, Nagy- és Vár-Palota Veszprém- és Fehérmegyékben a kor igényeihez képest iparral egyesítve kezeli ; ügy műmalma mint gulyái és ménese országszerte ismeretesek. A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray-család felette érdekes levéltárának okmánytárát Nagy Gyula kitűnő történészünk közreműködésével adja ki. Neje Batthyány Fanny grófnő. Politikai álláspontjára nézve nemzetipárti. Teleki Gyula 1858. szeptember 8-án Gyomron született, Ha özvegy Teleki Sándornénak, a jótékonyságáról ismert főúri hölgynek. Tanulmányait Budapesten végezte ; a 8. huszár-ezredben tartalékos hadnagy. 1884-ben nőül vette Sennyey Fajos báni leányát, Ilonát. A pestmegyei l'uszta-Révbéren gazdálkodik.