1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - V. Országzászlósok, a pozsorryi gróf és a koronaőrök - Pálffy Andor gróf - Pálffy-Daun Lipót Nándor gróf

54 Pálffy Andor gróf a m. kir. testőrség kapitánya született Lodiban 1839. augusztus 14-én. Középiskolai tanulmányait a szülői háznál végezte. 1856-ban katonai pályára lépett és még ugyanabban az évben tisztté neveztetett ki a 9. dzsidás-ezredben ; az 1859-iki olasz hadjáratban részt vett. 1865-ben mint huszárszázados Rudolf trónörököshez osztatott be szolgálat végett s ezen állásban 1877-ig maradt meg. 1877-ben ő Felsége első lovászmesterévé lett kinevezve. 1881-ben Stefánia trónörökösné udvarmesterévé, 1885-ben a magyar királyi testőrség főhadnagyává, 1887-ben ezen testőrség kapitányává neveztetett ki. 1863 óta cs. és kir. kamarás; 1881 óta belső titkos tanácsos; 188(5 óta altábornagy; 1887 óta mint zászlós úr a magyar főrendiház tagja ; 1880 óta a 8. huszár-ezred tulajdonosa. Birja a szent István-, a Lipót-rendet és a hadi érmet. Azonkívül 12—15 magas külföldi (toscanai, orosz, porosz, szász, olasz, belga, román, szerb, török, persa és svéd) rendjelt. Rendesen Bécsben él. de szorgalmasan ellátogat Budapestre a főrendiház üléseire. Pálffy-Daun Lipót Nándor gróf, pozsonyi gróf 1807. deczember 2-án született Pozsonyban. Nagyanyja, Daun Terézia grófnő jogán, mint Daun József gróf hitbizományi örököse az 1855. augusztus 30-án kelt diplománál fogva a Pálffy név mellé felvette a Daun család nevét és czímerét s ennek alapján egyszersmind Teanói herczeg, Rivoli marquis és első osztályú spanyol grand. 1835-ben Pozsonymegye főispáni helyettese, majd örökös főispánja és a hasonnevű vár örökös kapitánya lett s mint pozsonyi gróf a zászlós urak közt foglal helyet. Cs. és kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos és Bécs város díszpolgára. 1832-ben egybekelt Lobkowitz Szidónia herczegnővel, kitől négy fia született; ezek egyike György, pápai szolgálatba lépve, Odescalchi herczeg őrnagygyal vívott párbajban megöletett s Viterboban fekszik eltemetve, hol magyar felírású sírkő jelzi kilétét; másik (elsőszülött) fia Lipót szintén a pápa mellett harczolt, mint őrnagy és Lamoriciéríj kedvencz hadsegéde; másodszülött fia, Vincze Vilmos a magyar honvédségbe lépett, míg legifjabb fia, Karoly, pap.