1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - B) Grófok - Jankovich László - Karátsonyi Aladár

94 ( czímű röpirat az ő müve volt. Battenberg Sándor után őt kínálták meg a bolgár trónnal. Többször beutazta egész Európát, a barsmegyei gazd. egyesület elnöke Xcje Csáky Sarolta grófnő. Jankovich László 1816-ban Budán született. Tanulmányaitbefejezve, 1835-ben Pozsonyban juratusnak esküdött fel, s csakhamar kinevezte báró Eötvös fgnácz sárosmegyei főispán aljegyzőnek. Egy év után áthelyeztetett az udvari kanczelláriához fogalmazó gyakornoknak, — s itt 1839. óv május haváig szolgált, midőn ez évben Verőczemegye megválasztotta követének a magyar országgyűlésre, hol azon párthoz csatlakozott, melynek gróf Széchenyi István és Deák Ferencz voltak vezetői. Az országgyűlés befejeztévelnagybátyjainál -lankovich Józsefnél és Istvánnál Szlavóniában lakott és itt elénk részt vett a megyei életben. 1841. szeptember havában megválasztatott Verőczemegye alispánjának s ezen állásban működött 1848. április haváig, midőn az első felelős magyar ministerium felterjesztése alapján kineveztetett Verőczemegye főispánjának. 1848. szeptember havában főispáni állásáról lemondott s odahagyta azon földet, a melynek lakossága Magyarország ellen fogott fegyvert s átjött somogymegyei jószágára, Szőllős-Györökre. 1849. október i5-án házassági frigyre lépett Tallián Rózával. A negyvennyolezas evet követett szomorú korszak alatt visszavonulva családjának és gazdaságának élt; a somogymegyei gazdasági egylet élén azonban sokat tett társadalmi téren. 1860-ban Somogymcgye főispánjává neveztetett ki, de a rövid alkotmányos aera letűnésével, 1861-ben leköszönt méltóságáról, 1865. évben a Mailáth-Sennyey provisorium alatt újra Somogymcgye főispánjává neveztetett ki, s e méltóságában maradt 1886. szeptember 20-ig. 1SNÖ. november .'5-án a megye fényesen megünnepelte főispánsága 2f> éves jubilaeumát. Kevéssel ezelőtt a grófi méltóságot nyerte. 1K47 óta elnöke volt a Balatonszabályozási egyletnek, ISÜl óta pedig a Dráva-szabályozási bizottság elnöke. Valóságos belső titkos tanácsos. Karátsonyi Aladár 1859. február 28-án született Budapesten, mint legidősebb fia néhai Karátsonyi Cuidó grófnak. Tanulmányait otthon végezte, azután a