1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - B) Grófok - Somssich Adolf - Id. Somssich József - Stubenberg József

103 jogot hallgatott. Azután közszolgálatba lépett és 184ü-ban mint titkár szolgált a helytartó-tanácsnál. Jelenleg mint Putnok, Dédes és Sajó-Böged ura, kiválóan gazdasági téren működik, egyik ala­pítója volt a magyar képzőművészeti társaságnak. Neje Bubna Ludmilla grófnő. Somssich Adolf született 183U. szeptember 21-én Sternbcrgben (Csehország). Cs. és kir. dzsidás-hadnagy szolgálaton kívül. Neje Somssich Terézia grófnő. Id. Somssich József 1812. augusztus 18-án Mikén született, fia Pongrácznak, ki 1845­ben grófi rangra emeltetett. A bécsi katonai akadémiában nevel­tetvén, 1831-ben a 12. sz. l'alatinus-huszárezrcdbc lépett. 1847-ben betegeskedése folytán mint százados hagyta cl a hadsereget s somogymegyei birtokaira vonult gazdálkodni. 1848-ban nemzetőri őrnagygyá neveztetett ki Somngymegyeben, a hol is mint ilyen a szabadságharcz alatt működött. 1849-ben ismét visszavonult és javainak kezelésével foglalkozott, de a művészetek ápolására is mindig sok időt fordított. Maga is jól fest; újlaki kastélyának termei telvék a legszebb alkotású olajfestésű képekkel. Munkácsy képét »Krisztus Pilátus clőtt« hasonló nagyságban kitűnően lemásolta. Az újonnan épült kaposvári templom számára pedig szintén két szép oltár­képet festett, mely munkákban, beteges lévén, legnagyobb örömét leli. A hetes- és kapos-ujlaki hitbizományok birtokosa. Cs. és kir. kamarás. Neje néhai Schiller Amália bárónő volt. Stubenberg József 1X24. márcziua :51-cn született, igen régi stájer családból származik, mely honfiúsíttatott hazánkban. Székelyhídi nagybirtokos, a kinek azonban Stájerországban is terjedelmes uradalmai vannak. Kiválóan gazdaságának él, Szekelyhidon mintagazdaságot folytat s főleg a lótenyésztés körül (lovai ismételten nyertek a kiállításoknál díja­kat) fáradozik. 1856 óta cs. és kir. kamarás; stájerországi fő­pohárnok. Neje Nimpsch Mária grófnő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom