1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - IV. Az evangélikus református, az ágostai hitv. evangélikus és az unitárius egyházhivatalban legidősebb három-három püspöke, illetve főgondnoka és felügyelője - Prónay Dezső báró

18 esperesévé s a dunántúli ev. ref. egyházkerület 1873-ban főjegyzőjéül, 1874-ben püspökévé választotta meg. Részt vett a magyarországi egyetemes ref. egyház zsinatján s tagja a conventnek. 1878-ban a révkomáromi ev. ref. egyház választotta lelkészéül, s ugyanekkor a komáromi honvédegylet elnöki állásával tisztelte meg. Révkomárom varosa bizottságának tagjai közé választatott he. Miénk irodalmi munkásságot is fejt ki. 1848-ik évben az »Eletképek«-nek és »Hazánk&-nak, az ötvenes években a »Pcsti Naplódnak s az összes szépirodalmi és gazdasági lapoknak volt rendes munkatársa. 1871-ik évben egy kötet verse jelent meg Veszprémben. Egyházi dolgozatai részint önállólag, részint a protestáns folyóiratokban jelennek meg. Az iskolaügyben gyülekezetekhez intézett szózatát a veszprémi ev. ref. egyházmegye közköltségen nyomatta ki. Egyházi czélokra többnemű több ezer forintnyi alapítványokat tett. A pápai ev. ref. főiskolának ajándékozta magyar numismaticai gyűjteményét, mely számos magyar- s erdélyországi aranypénz és emlékéremből áll. Szabad óráiban festészettel is foglalkozik. Prónay Dezső báró az ág. ev. egyet, főfelügyelője ISIN. október 22-én Budapesten született. A középiskolákat a esaládi házban végezte, a jogot Pozsonyban hallgatta. 1809-ben a berlini, majd a lipcsei egyetemeken járt, 1871-ben a budapesti egyetemen tanult s itt jogtudorrá avattatott. Ekkor a fehérkomáromi evangélikus esperesseg felügyelőjévé választotta; három évvel később a dunántúli superintendentia világi felügyelőjévé Ion. lS74-ben mint Nyitramcgyc verbói kerületének képviselője lepett a házba. Eleinte a középpárthoz csatlakozott, mely (Jhyczy Kálmán alatt alakult meg, de midőn (Jhyczy pénzügyministerré lett, nem követte őt tovább; egy párthoz sem csatlakozott. Atyja 1875-ben elhalálozván, a politikai pályától egy ideig visszavonult, átvette a hitbiznmányt is s több évig tevékenységét az ősi birtok rendezésére fordította. Midőn 1878-ban Bosznia és Herczegovina occupatiója alkalmával Földváry Mihály pestmegyei alispán megtagadta a kormány rendeleteinek végrehajtását az előfogatok ügyében, megjelent a megye augusztusi közgyűlésén s védelmére kelt az alispán eljárásának. >

18S2-hen a gyöngyös-patai kerület kép-