1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - B) Grófok - Degenfeld-Schomburg József - Degenfeld-Schomburg Lajos - Degenfeld-Schomburg Sándor - Dessewffy Alajos

84 Most a politikai élettől visszavonulva,' gazdálkodásnak él mint téglási és aranyos-medgyesi nagybirtokos. Neje Karacsav Melánia grófnő. Degenfeld-Schomburg József 1847-ben Kolozsvárott született. Atyja Degenfeld Ottó gróf KözépSzolnokmegye főispánja volt. Tanulmányai befejeztével 1867-től 1871-ig a földmívclési ministeriumban mint fogalmazó működött, majd birtokára Szatmármegyébe vonult és gazdálkodott. A társadalmi életben élénk részt véve, alelnöke volt a szatmármegyei Széchenyi-társulatnak. 1883. június 20-án Hajdumegye s Debreczen város főispánjává neveztetett ki s ez idő óta állandóan Debreczenben lakik. Elnöke a felolvasó körnek, s tagja számos egyletnek. A tiszántúli ref. egyházkerületben egyike a legbefolyásosabb világi képviselőknek. Neje Szilassy Irma. Degenfeld-Schomburg Lajos 1843. október 13-án született; atyja Ottó Kolozsmegyc főispánja volt. Tanulmányai befejeztével nógrádmegyei birtokain gazdálkodott és élénk részt vett a megye közéletében és mint református vallású, egyháza ügyeiben is. 1872-ben mint a szirákí kerület képviselője tagja lőn a parlamentnek és a halközép párthoz tartozott. 1875-ben a dárdai kerület mandátumával foglalt helyet a házban; majd egy időre visszavonulván, 1886 és 1887-ben a debreczeni II. kerületben mint a szabadelvű párt tagja képviselővé választatott. Maithenyi visszalépése után Nógrádmegye főispánja lett. Neje Dessewffy Ilona, Degenfeld-Schomburg Sándor 1841. november 14-én Krdőszádán született; atyja I'ál gróf volt. Tanulmányai befejeztével átvette az erdőszádai uradalmat és a politikai élettől távol tartva magát, kizárólag gazdaságiinak élt. Neje Wesselényi Teréz bárónő. Dessewffy Alajos 1851. október 29-én született, fia néhai Gyula grófnak, a ki Szabolcs- és SároMiiegyékben hagyott hátra birtokokat.