1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - B) Grófok - Id. Almássy Kálmán - Ifj. Almássy Kálmán - Almássy Tasziló - Andrássy Aladár

71 B) Grófok. Id. Almássy Kálmán 1815. szeptember 2-án született. Középiskolai és jogi tanulmányait befejezvén, 1833—40-ig a lovasságnál szolgált, melyet századosi ranggal hagyott el. Azután Angliát, Franczia- és Németországot beutazta. 1850-ben átvette sarkadi hitbizományi birtokát és azóta, mint Kétegyház és Sarkad ura, kiválóan gazdaságának él s állandóan falun tartózkodik. Kezdettől fogva szívén viselte a népnevelés érdekeit. Midőn a tagosítás sarkadi uradalmában létrejött, a felsőbb népiskola javára 28 hektárt ajándékozott, a maradványföldekért járó összeg felét — mely tízezer forintot meghaladt — Sarkad árváinak és szegényeinek ajándékozta. Ez összeg egy létesítendő árvaház alapját képezi. 1800-ban a tudományos akadémia tökéjét 2000 írttal, a palota építését ugyanannyival segélyezte. Legutóbb hitbizományi alapított. 1885. ápril 18-án á valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyerte. Neje Wenckheim Maria Stefánia grófnő. Ifj. Almássy Kálmán született 1852. márczius 18-án Budapesten. Birja a pásztói hitbizományi uradalmat Hevesmegyében. Neje Keglevich Margit grófnő. Almássy Tasziló 1847. ápril 7-én született. Eiatal éveiben nagy hajlammal viseltetvén a festészet iránt, Munkácsyval együtt tanult a düsseldorfi akadémián, azonkívül Bécsben és Parisban művészetének élt. Beutazta Európa nagy részét, a Keletet stb. 1874-ben nőül vette Piáth Anna bárónőt, Fiáth Fercncz volt veszprémi főispán leányát. Zsadányi kastélyában művészetének és a gazdálkodásnak el. Andrássy Aladár 1827. február 10-án Budapesten született, öcscse Manó és Gyula grófoknak. Magyar neveltetésben részesült; középiskolai tanulmányait, valamint a jogi tanfolyamot mint magánhallgató végezte. Kiütvén a szabadságharcz, 1848-ban beállt az Erdélyben alakult