1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - IV. Az evangélikus református, az ágostai hitv. evangélikus és az unitárius egyházhivatalban legidősebb három-három püspöke, illetve főgondnoka és felügyelője - Szász Károly

15 Szász Károly a dunamelléki ev. ref. egyházkerület püspöke a jelenkori magyar költök egyik legjelesebbje, született 1829 június lö-en Nagy-Knycdcn, hol atyja, a hírneves tanár, vezetése alatt végezte tanulmányait. Költői hajlamai mar korán mutatkoztak. 1846-ban nyerte első pályadíját, az »F.lctképck«-ben kitűzött 4 aranyat ^Szabad székely dalá«-val, melytől számíthatja költői pályáját. 1848-ban »Murány hölgye* czímű költői beszélyével a Kisfaludytársaság díját nyerte ; de az, beállván a zajos idők, kéziratban maradt. Ugyanakkor Pestre költözvén atyjával, kit báni Eötvös József államtitkárul szólított ministeiiumaba, itt, megismerkedett Petőfivel, Jókaival, Vörösmartyval. 1849-ben követte a kormányt l)ebreezenbe mint fogalmazó a vallásügyi ministeriumban. 1851 tavaszán letette a theologiai vizsgát s Apostol Pál tiszáninneni superintendens kezeibe tette le a papi esküt. Még azon évben Nagy-Kőrösre hívták meg a magyar nyelv es irodalom tanárának, de ő e tanszéket szívesen eseréltc föl a mathematikaival, hogy amarra Arany Jánost nyerhesse meg az egyház es iskola. 1852. ápril 15-én nőül vette unokahugát, Szász Polit, ki Iduna név alatt sikerült költeményeket tett közzé, ki azonban már 1853. július 17-én elhalt. Férje neki a többi közt »Iduna« czímű gyönyörű költeményével s Iduna dalai kiadásával állított emléket. Még azon évben atyját is elveszítvén, hogy édes atyjának segítségére lehessen, elfogadta a kézdi-vásárhelyi egyház meghívását lelkészi állasra, melyben három évig működött; azután Kun-Szent-Miklóson és Szabadszálláson viselt lelkészi hivatalt, honnan lSÖil-ben országgyűlési képviselőnek választatván, a Deák-párthoz csatlakozott; irta az »Egy képviselő napló-jegyzetei«-t ; az alkotmány visszaállításával pedig osztálytanácsossá neveztetett ki az újonnan felállított vallás- és közoktatásügyi ministeriumba. 1869-ben e hivatalos jelleg megtartása mellett pestmegyei, 1872-ben jászkunsági tanfelügyelővé neveztetett ki. 187(5 óta ministeri tanácsosi czímmel előbb a protestáns, zsidó es részben a görög-keleti egyház ügyeit látta el, később mint valóságos ministeri tanácsos az egyetemek, műegyetem es reáliskolák, a középiskolai törvény életbelépése óta pedig, melynek létrehozásában nagy része volt, meg a felekezeti autonóm középiskolák ügyeinek előadása is reá bízatott. 1858-ban (Kun-Szent-