1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - III. A görög keleti egyház egyház-nagyjai - Popea Miklós

35 Kolozsvárott végezte. Innen felvétetett a bán') Saguna .András érsek által újjászervezett nagyszebeni papnöveldébe, majd 1850-től egész 1853-ig a 10 községből álló törcsvári kerületben főjegyzői állást vállalt. 1853-ban Brassómegye Rozsnyó községében plébános, lett 1858-ban pedig esperes-helyettesi minőségben Zernestre helyeztetett át; 1860-ban főcsperes lett. Elénk részt vett az 1860-iki zsinatban, az 1861-iki román conferentián. az 1863-iki nationalis congressusban és az 1865-iki országgyűlésen. Az 1873. es lS~4-iki nemzeti választó congressusokon mint elnöklő biztos tűnt ki. Nemsokára püspök-vicariussá, 1875-ben pedig aradi püspökké választatott meg. Mint ilyen nagy áldozatokat hozott a tanügy érdekében. 1879-ben ő Felségétől a másodosztályú vaskorona-rendet kapta, miután már azelőtt az arany érdemkeresztet nyerte volt. Irodalmi működéséből fölemlítendő, hogy 1878-ban Archipresbiter név alatt: »Egy. komoly szó a végső órában« czímű munkát adott ki, mely a görög keleti román egyházra nézve reformokat hoz javaslatba. Popea Miklós karánsebesi g. kel. (román) püspök született 1820. évi február hó 17-én Brassó melletti Hosszúfalu községben, a hol atyja mint gör. kel. román lelkész működött. Tanulmányait Brassóban, Balázsfalván és Kolozsvárott végezte. Mint végzett jogász 20 éves korában a hittani tudományokra ment át, a ezeket a bécsi egyetemen hallgatta mint a császári convictus alumnusa, a hová az erdélyi gör. kel. egyházmegye ' részéről küldetett. 1849/50-ben a politikai közigazgatás szolgálatába lépett, és pedig mint gyakornok az erdélyi helytartóságnál, későbben mint iktató és fogalmazó a dévai cs. kir. járási hivatalnál ; 1852-ben jegyzőnek, kevéssel későbben pedig albirónak neveztetett ki a nagy-somkuti cs. kir. járásbíróságnál, mely állasát 1856-ig töltötte be. 1856-ban báró Saguna András érsekmetrop >lita, akkor még az erdélyi egyházmegye püspöke, meghívásának engedve a szerzet-rendbe lépett és egy év leforgása alatt diaconus, protodiac inus, syncell, végre protosyncell lett, egyszersmind, ugyanazon 1856. évben, szentszéki titkárnak, theologiai tanárnak és az újegyházi (Szebenmegye) esperesség administratorának neveztetett ki. 1864-ben szentszéki ülnök lett, megtartván ;;•'