1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - III. A görög keleti egyház egyház-nagyjai - Popea Miklós

35 Kolozsvárott végezte. Innen felvétetett a bán') Saguna .András érsek által újjászervezett nagyszebeni papnöveldébe, majd 1850-től egész 1853-ig a 10 községből álló törcsvári kerületben főjegyzői állást vállalt. 1853-ban Brassómegye Rozsnyó községében plé­bános, lett 1858-ban pedig esperes-helyettesi minőségben Zernestre helyeztetett át; 1860-ban főcsperes lett. Elénk részt vett az 1860-iki zsinatban, az 1861-iki román conferentián. az 1863-iki nationalis congressusban és az 1865-iki országgyűlésen. Az 1873. es lS~4-iki nemzeti választó congressusokon mint elnöklő biztos tűnt ki. Nemsokára püspök-vicariussá, 1875-ben pedig aradi püs­pökké választatott meg. Mint ilyen nagy áldozatokat hozott a tanügy érdekében. 1879-ben ő Felségétől a másodosztályú vas­korona-rendet kapta, miután már azelőtt az arany érdemkeresztet nyerte volt. Irodalmi működéséből fölemlítendő, hogy 1878-ban Archipresbiter név alatt: »Egy. komoly szó a végső órában« czímű munkát adott ki, mely a görög keleti román egyházra nézve reformokat hoz javaslatba. Popea Miklós karánsebesi g. kel. (román) püspök született 1820. évi február hó 17-én Brassó melletti Hosszúfalu községben, a hol atyja mint gör. kel. román lelkész működött. Tanulmányait Brassóban, Balázsfalván és Kolozsvárott végezte. Mint végzett jogász 20 éves korában a hittani tudományokra ment át, a ezeket a bécsi egyetemen hallgatta mint a császári convictus alumnusa, a hová az erdélyi gör. kel. egyházmegye ' részéről küldetett. 1849/50-ben a politikai közigazgatás szolgála­tába lépett, és pedig mint gyakornok az erdélyi helytartóságnál, későbben mint iktató és fogalmazó a dévai cs. kir. járási hivatal­nál ; 1852-ben jegyzőnek, kevéssel későbben pedig albirónak neveztetett ki a nagy-somkuti cs. kir. járásbíróságnál, mely álla­sát 1856-ig töltötte be. 1856-ban báró Saguna András érsek­metrop >lita, akkor még az erdélyi egyházmegye püspöke, meghívá­sának engedve a szerzet-rendbe lépett és egy év leforgása alatt diaconus, protodiac inus, syncell, végre protosyncell lett, egy­szersmind, ugyanazon 1856. évben, szentszéki titkárnak, theologiai tanárnak és az újegyházi (Szebenmegye) esperesség administra­torának neveztetett ki. 1864-ben szentszéki ülnök lett, megtartván ;;•'

Next

/
Oldalképek
Tartalom