1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Vécsey Endre - Véghső Gellért

344 alsó-lendvai kerületében képviselővé választatott s 1887-ig mérsékelt ellenzéki programmal állandóan e kerületet képviselte. 1887ben a magyar-óvári kerületben nyert mandátumot, míg 1892-ben szülővárosa mandátumát nyerte el. A mentelmi és az összeférhetetlenségi bizottságok, valamint a VII. biráló bizottság tagja. A fővárosban ügyvédi gyakorlatot nem folytat; a kisbirtokosok földhitelintézetének jogi osztályfőnöke. A hatvanas évek elején több zeneszerzeménye jelent meg. Vécsey Endre, Abaúj-Tornamegye, Göncz kerület 1843-ban Felső-Czéczén, Abaúj-Tornamegyében született. Sárospatakon végezte a középiskolákat, Kperjesen pedig a jogot. A jogi tanfolyam bevégezte után községi jegyző lett Garadnán, AbaújTornamegyében s 1867-ben letéve az ügyvédi vizsgát, irodát nyitott Kassán, majd a törvényszéknél nyert alkalmazást. 1869-ben Abaúj-Tornamegye gönczi járásában esküdt, 1872-ben ugyanott segédszolgabiró, 1880-ban szolgabíró, 1883 utolsó napjában főszolgabíró lett. 1878-ban már fellépett képviselőjelöltnek függetlenségi programmal, de ismét visszalépett, 1881-ben kisebbségben maradt, míg végre 1887-ben a gönczi kerületben mandátumot nyert. 1892-ben ugyanott újra meg választatott. Tagja a kérvényi bizottságnak. Véghső Gellért, Hihannegye, Belényes kerület 1825-ben Xántón született. Tanulmányait Nagy-Károlyban és a nagyváradi jogakadémián végezte; 1847-ben köz- és váltóügyvéd lett s mint tiszteletbeli ügyész egy évig működött Beöthy alispán mellett. Az 1848—49. évi önvédelmi harezokban mint honvédvadászfőhadnagy Erdélybeh Bem táborában szolgált s több ütközetben vett részt. Az Absolut kormány alatt mint gyakorló ügyvéd működött Belényesben s nemsokára a nagyváradi katholikus püspökség belényesi uradalmának ügyvédje, később kormányzója volt. Az 1865—68. évi országgyűlésre képviselőnek megválasztatott a belényesi kerületben s az akkori balközép tagja volt. A királyi bíróságok felállításakor a Kőrösbányán szervezett királyi törvényszékhez elnökké neveztetett ki, s mint ilyen szolgált Zarándmegye s az ottani királyi törvényszék feloszlatásáig. Ekkor