1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Tisza Kálmán

332 Tisza Kálmán, Nagyvárad város 1830. deczember 16-án Geszten, Biharmegyében született. Atyja, Lajos, egyik nagyhírű vezértagja volt a 30-as és 40-es évek konservativ pártjának. Midőn a szabadságharcz kiütött, gyenge testalkatánál fogva a hadseregben nem szolgálhatván, a közoktatásügyi ministeriumban kért magának alárendelt állást, s ott működött az osztálytanácsossá kinevezett volt nevelője Szőnyi alatt. A világosi katastropha után fivéreivel együtt külföldre távozott. Hazatérve, tanulmányainak élt s egyháza ügyeivel foglalkozott. 1859. október 8-án volt a tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlése, melyen Tisza, mint a nagyszalontai egyházmegye világi felügyelője, a legerélyesebbcn ajánlotta a pátens visszautasítását. Még hathatósabban szólalt fel e tárgyban 1860. januárjában, midőn a második leirat a pátens tárgyában egyezkedésre hivta fel a protestánsokat. Egy év múlva megjelent az októberi diploma. Tisza ennél is feltétlenül a visszautasítás mellett nyilatkozott. Az 1861-iki emlékezetes országgyűlésen mint Debreczen első kerületének képviselője vett részt. Az országgyűlésen a »határozati párt« kitűnősége s Teleki halála után egyik vezére lőn. Ugyanez országgyűlésen a ház első alelnöke. Részt vett az országbírói értekezlet munkálata fölött folyt vitában ; tagja volt a bizottságnak is, melyet e tárgyban a ház kiküldött és itt a mérsékeltek véleményéhez csatlakozott. 1860-ban nőül vette Dcgcnfeld Ilona grófnőt. A »Hon« alapítói és támogatói közé tartozott Tisza Kálmán is. Ez időben kezdődik publicistái nagyfontosságú munkássága. Czikkcinck legnagyobb része »Alföldi levelek« alakjában jelent meg. Az 1865-iki országgyűlésen újra mint a debreczeni első kerület képviselője jelent meg ez országgyűlésen s Ghyczy Kálmánnal újra vezére lőn a többnyire a 61-iki »határozati párt« tagjaiból alakult pártnak, a melyből akkor a szélsőbal már régen kivált és a mely később »balközép« név alatt a többségben levő Deák-párttal szemben szervezkedett. 1870 nyarán az ő kezdeményezésére nyilatkozott a magyar országgyűlés a német-franczia háborúval szemben a semlegesség mellett. Már 1872-ben erősen kezdett mutatkozni annak szükségessége, hogy oly pártalakulás létesüljön, mely megszüntesse a mutatkozó visszásságokat. Ghyczy tette az első lépést a