1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Szapáry Gyula gróf

316 neveztetett ki, 1871-ben letette az ügyvédi vizsgát és lemondott pénzügyi titkári állásáról. Mint gyakorló ügyvéd 1872-ben a vágvölgyi vasút földbeváltásának keresztülvitelével bízatott meg, 1873-ban a vágvölgyi vasút igazgatója lőn. A vágvölgyi vasútnak az állam által történt átvétele után a legmagasabb elismerés által kisérve ismét ügyvédi tevékenységet folytatott. A Deákpártnak híve volt, a fusio óta pedig a szabadelvű pártnak tagja. 1881 óta a bazini kerületet képviseli. A függő államadósságot ellenőrző bizottságban, valamint a delegatióban működik. Pozsonymegye bizottsági tagja; a katonai érdemjel, a 2. osztályú Medsidjerendjel és több egyéb rendjel birtokosa. Szapáry Gyula gróf. Temesvár város 1832-ben Budapesten született. Ifjúsága miatt nem vehetett még részt az 1848-iki nagy eseményekben s ez időben szüleinek egyik birtokán gazdálkodott. 1856-ban megalakította a külső-szolnokmegyei gazdasági egyesületet, melynek elnöke volt 1867-ig. 1859-ben szülei összes birtokainak kezelését vette át, 1860—61-ben a szolnoki kerület országgyűlési képviselővé választotta s ugyanekkor Heves- és Külső-Szolnokmegye első alispánjává. A provisorium alatt visszavonult. 1865-ben ismét a szolnoki kerületet képviselte s e minőségben tagja volt azon hatvanhetes bizottságnak, mely a kiegyezés alapfeltételeit megállapította; a kiegyezés létrejötte után az első delegatiónak tagja volt. 1867-ben Hevesmegyébe főispáni helytartóvá neveztetett ki s a képviselőházból a főrendiházba menvén át, annak üléseiben tevékeny részt vett mint jegyző és a pénzügyi bizottság tagja. 1869-ben, midőn Hevesmegyének a szélső baloldalhoz tartozó többsége azt a híres határozatát hozta, melylyel a törvényhozás intézkedései ellen a legélesebben kifakadt: ő küldetett ki c határozat megsemmisítésére mint királyi biztos. E küldetése megszűntével a belügyministeriumban lett ministeri tanácsos ; innét a következő évben a közlekedési ministeriumhoz ment át mint államtitkár. Ugyancsak 1870-ben a galgóczi kerület képviselőjévé választatott meg. 1871-ben az államtitkárságról lemondott. Több intézet és egyletnek, többek közt az országos gazdasági egyletnek lett időközben részint elnöke, részint igazgató-tanácsosa. 1873-ban az abádi