1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Rudnay Béla

3412 hazament gazdálkodni Kis-Zomborra; az alkotmányos élet megnyíltakor közhivatalt vállalt, kezdetben mint esküdt, később pedig mint juridikus és politikus szolgabíró. Ez utóbbi minőségben Ó-Besscnyőn szerepelt atyja haláláig. 1871-ben Ivándára (Torontálmegye) ment gazdálkodni s az ó-bessenyői kerület választó polgárai mint ellenzéki képviselőt küldték fel Budapestre. 1873-ban kisebbségben maradt; ez idő óta ismét gazdálkodott Ivándán, míg 1881 és 1884-ben a nagy-szent-miklósi kerület választotta meg képviselőül szabadelvűpárti programmal. 1887 óta a török-kanizsai kerületet képviseli. Tagja a zárszámadásvizsgáló bizottságnak. Rudnay Béla, Nyitramegye, Szakolcza kerület 1857. október 2-án Szeniczcn. Nyitramegyébcn született. Atyja, Rudnay István, földbirtokos és ügyvéd volt. A jogi tanulmányokat a budapesti egyetemen elvégezvén, 1878-ban Nyitramegye tiszteletbeli aljegyzőjévé lett kinevezve ; Bosznia-Herezegovina megszállásakor azonban a 23. sz. gyalog-ezred kötelékében mint tartalékos hadnagy behivatott és ezredével részt vett Bihács véres kimenetelű ostrománál és más kisebb ütközetekben. Boszniából haza érkezve, a nyitra-zsámbokréti járásba szolgabiróvá választatott meg; 1880. végén már az érsek-ujvári járás főszolgabirájaként látjuk működni. lSS2-bcn megnősült, nőül vévén Birly Ilonát. 1884 elejétől fogva mint megyei főszámvevő Nyitrára a központba jutott, letette az államszámvitcltani vizsgát kitűnő sikerrel és főszámvevői minőségben rendezte az akkori alispánnal, Szalavszky Gyulával a megye pénzkezelését és számvitelét, újjászervezte teljesen a számvevőséget. Két évi főszámvevői működés után a megyei árvaszéknél az újonnan szervezett alelnöki állást nyerte el, mely állásban az árvaszék és az árvapénztár részére teljesen új részletes szabályrendeletet dolgozott ki. 1887-ben Nyitramegye főjegyzője lőn és ezen állásából választatott 1892-ben képviselővé. Áttérve a társadalmi téren kifejtett működésére, kiemeljük, hogy a ^Felvidéki magyar közművelődési cgyesület« őt 188")-ben trencséni közgyűlésen titkárává, majd a körmöczi közgyűlés 1888-ban alelnökeve választotta; mindkét minőségben az egyesület ügyeinek intézője volt és még ma is az és az egyesület felvirágozása az ő es Szalavszky Gyula elnök működésével egybeesik. Klnökc, igazgató-