1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Madarász Imre - Madarász József

209 nökc lett. 1863-ban birtokára Pomázra ment s azóta ott mintagazdaságot rendezett be. 1875 és 1878-ban a szentendrei kerületben képviselővé választatott. A szabadclvűpárti körből az önálló bank és vámterület kérdése miatt kilépett s azután pártonkívüli maradt. 1887 óta ismét régi kerületét képviseli és azóta újra tagja a szabadelvű pártnak. Madarász Imre, Jász-Nagykún-Szolnokmegyc, Karczag kerület 1846-ban T.-Abádon tehetős módú szülőktől született. Tanulmányait Kisújszálláson kezdte, Nagy-Kőrösön és Kecskeméten folytatta s Debreczenben végezte be kitűnő eredménynyel 1869-ben. Mint segédlelkész szülőföldén kezdte meg hivataloskodását, honnan azonban, alig néhány hó elteltével, a nagynevű Könyves Tóth Mihály lelkész és esperes mellé hivatott káplánul Karczagra, a hol alig másfél év multával — főnöke debreczeni lelkészszé választatván — a karczagiak osztatlan bizalmával rendes lelkészszé választatott 1872-ben. Mint már rendes lelkész rövid külföldi utazást is tett, honnan visszatérve, egyházmegyéje a hevesnagykúnsági levéltár rendezésével bízta meg, melynek 1874 és 1875-ben meg is felelt. Azután nemsokára egyházmegyei aljegyzővé, majd tanácsbiróvá, egyházkerületi képviselővé, később főjegyzővé választatott s néhány hónapon át mint helyettes esperes is működött. Az irodalom terén mint egyházi beszédiró ismeretes. Országgyűlési képviselővé először 1887-ben a karczagi választókerület többséggel; most pedig, 1892-ben, ugyancsak a karczagi választókerület közfelkiáltással választotta meg. A naplóbiráló bizottság tagja. Madarász József, Fehérmegye, Sárkeresztúr kerület 1814-ben Nemes-Kisfaludon, Somogymcgyében született, testvére Madarász Lászlónak, a 48-as év egyik főszereplőjének. Korán vett részt a közügyekben, különösen a fehérmegyei restauratióknál volt egyik szóvivő. Az 1832/6-iki országgyűlésben mint a távollevők követe jelent meg a sárkeresztúri kerület képviseletében. Tagja volt az 1848-iki országgyűlésnek s követte a kormányt Debreczenbe. Már akkor a radikálisok egyik kiváló tagja gyanánt szerepelt. A szabadságharcz lezajlása után Kufsteinba került s 1856-ig volt