1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Károlyi László gróf - Károlyi Sándor gróf

251 Károlyi László gróf, Abaúj-Tornamegye, (larbócz-Bogdány kerület l<S">9-bcn Parisban született; egyetlen fia néhai Károlyi Ede grófnak, a kinek özvegye később Károlyi Sándor grófhoz ment nőül. Tanulmányait részben otthon, részben a budapesti kegyesrcndück főgymnasiumában végezte, azután külföldön töltött hosszabb időt A főrendiházban korjegyző gyanánt szerepelt. 1887-ben mérsékelt ellenzéki programmal képviselővé választatott. 1892-ben a garbóczbogdányi kerület másodszor is megválasztotta. Károlyi Sándor gróf, Sopronmegye, Eszterháza kerület 1831. november 10-én született, mint Károlyi István gróf ifjabb tia. A szabadságharcz kitörésével az atyja által alakított Károlyihuszár-ezredbe lépett s előbb mint alhadnagy, később mint főhaduagy Klapka mellett küzdött. A szabadságharcz leverctése után Parisba költözött, az általános amncstia után hazajött és atyja gazdasága ügyeinek rendezésére fordította idejét, mi alatt bátyja, Ede, a közügyek terén szerepelt. Az országos gazdasági egyesület működése mind szélesebb körre terjedvén, abban tevékeny reszt kezdett venni; élénk szereplése által tűnt ki az 1879-iki székesfehérvári gazda-congressuson, majd később egyike lőn a gazdakör alapító tagjainak, valamint egyik főtényezője a Tiszavölgyi társaság újjászervezésének, itt a központi bizottság alelnöki tiszte ruháztatván reá. 1881-ben Szilágymegye tasnádi kerületében képviselővé választatott s ez országgyűlésen a szabadelvű párthoz tartozott; az 1884-iki választások alkalmával azonban a mérsékelt ellenzék programmjával lépett fel és a tasnádi és eszterházai kerületekben választatván meg, az utóbbi mandátumát tartotta meg. melyet 1887-ben és 1892-ben is elnyert. Az 1885-iki kiállítás alkalmával a nemzetközi gazda-congressus elnöke volt. Néhány év előtt »Terménykivitelünk és a vízi utak« czím alatt a »N*emzetgazdasági Szemlé«-ben nagyobb tanulmányt írt, mely különlenyomatban is megjelent. 1882-ben ő Felsége a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. A szent István-társa ^u<j, egyik alelnöke.