1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Helfy Ignácz

231 nál szerepelt mint előadó. 1876 óta a delcgatió tagja, 1877 óta a delegatió jegyzője, 1884-ben az abrudbányai és a kolozsvári I. kerületben választatván meg, az utóbbi mandátumot fogadta el. 1887-ben és 1892-ben ismét e mandátummal tért vissza a házba. Az önkormányzat és pénzügye« czímű műve 1878-ban jelent meg; az 1881-iki valuta-congressusról közzétett terjedelmes jelentése és tanulmányai a bankkérdésről, a ezukor- és szeszadókérdésről stb. jelentékenyebb művei közé tartoznak. A magyar tud. akadémia 1885-ben levelező tagjává választotta. Igazgatósági tagja a trieszti Assicuracioni Generáli, a bécsi baleset ellen biztosító társaság, a budapesti jelzáloghitclbank és a pénzváltó- és leszámítoló banknak, a Ganz-gyár részvénytársaságnak ; elnöke a budapest-józsefvárosi jótékonyegyletnek és a nemzeti tornaegyesületnek, gondnoka a pesti reformált egyházközségnek, tagja a nemzetközi szabadalmi gyűlés állandó bizottságának, stb. 1892-ben a közgazdasági bizottság tagjának és a IV. bíráló bizottság is választatott. Helfy Ignácz, Csongrádmegye, Szegvár kerület 1830-ban Szamosújvárott született. Iskoláit Nagy-Károlyban s Pápán végezte. Bölcsészeti tanulmányait a budapesti s bécsi egyetemen kezdte meg s a páduai egyetemen végezte be. 1848-ban részt vett az ifjúság márczius 15-iki tüntetésében ; szolgált a bácskai magyar hadseregben s a szenttamási sánezok alól elszólítva Kossuth irodájában alkalmaztatott. Hivatalos teendői mellett ez időben hírlapírással is foglalkozott s e miatt a szabadságharcz lezajlása után a kolozsvári katonai törvényszék elé állíttatott s Pestre, Bécsbe, majd Paduába internáltatott, hol tanulmányait befejezvén, Mantuában az irodalom, majd a bölcsészet tanára lett, ott nyomdát és politikai lapot alapított. 1859-ben Turinban telepedett meg, mint több franczia lap levelezője, míg »L'alleanza« czímű lapja, melybe Kossuth és Klapka is írtak, a magyar emigratiónak hivatalos orgánuma volt. 1867-ben a kiegyezés hírének hallatára »A magyar magyart folyóiratot alapított, mely nagy mennyiségben csempésztetett az országba. 1869-ben Kossuth Lajos ajánlatára (Kossuth Ferencz helyett) a szentlőrinczi kerület képviselővé választotta. A párt reábízta lapjának, a »Magyar