1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Fenyvessy Ferencz

219 szolnoki kerületet balközép programmal. 1872-ben nem lépett lel újra, hanem hazament gazdálkodni. 1876-ban a pénzügyministeriumba mint katasteri hivatalnok belépett; ugyanabban az évben katasteri központi felügyelő lett. 1881-ben mint osztálytanácsos a katasterügy vezetését formailag is átvette ; 1884-ben a katastert befejezvén és az országos katasteri bizottság egyhangúlag elfogadván az általa készített munkálatot, mint ministeri tanácsos átvette az államjavak kezelését, a honnan 1889-ben a földmívelési ministerium különválasztása alkalmával államtitkárrá neveztetett ki. Mint ilyen a letenyei kerület képviselői mandátumát nyerte. 1892ben a pótválasztások alkalmával Huszton nagy többséggel megválasztatott. Fenyvessy Ferencz, Veszprémmegye, Ugod kerület 1855-ben született Egerben, itt végzé középiskolai tanulmányait. Jogot Bécsben és Budapesten hallgatott; részt vett az egyetemi és műegyetemi olvasókor megalakításában. Egyetemi tanulmányai befejeztével jogi és államtudományi tudori rangot nyert, majd ügyvédi diplomát. Időközben Esterházy Pál gróf Mór és Jenő fiainak lett jogtanítója, s áttéve Lakását 1'apára, élénk részt vett Veszprémmegye politikai és társadalmi mozgalmaiban. 1879 óta a »Pápai Lapok« kiadótulajdonosa és szerkesztője. Évek óta tagja Pápa város képviselő-testületének, Veszprémmegye tiszteletbeli ügyésze, tagja a megye törvényhatósági bizottságának s a közigazgatósági bizottságnak is, elnöke a Balaton-egyletnek, választmányi tagja az országos képzőművészeti társulatnak, a műbarátok körének, az írói és művészi körnek, elnöke a nemzeti színház nyugdíjintézetének ; elnöke az országos zenetanárok egyletének. Képviselővé 1881-ben választatott meg először az ugodi kcrülethcn. Az 1881-ik országgyűlés egyik korjegyzője s rá egy évre, két éven keresztül a ház rendes jegyzője volt. ^Közéletünk körébők czímű társadalmi és politikai kérdéseket tárgyaló könyvet irt, azonfelül röpiratokat irt a »Fclső oktatásunk reformjáról*, könyvet irt »A görög nyelv tanításának kérdéséről«. Különböző helyen tartott emlékbeszédei külön kiadásban megjelentek. Tulajdonosa a Magyar Ujsag«-nak. Tagja a képviselőház közoktatásügyi bizottságának, melynek jegyzője is.