1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.
Képviselőház - A) Magyarországiak - Ernuszt Kelemen
213 és Kecskeméten hallgatott. 1804-ben az Almássy-féle összeesküvésben való részesség miatt a komáromi hadi törvényszék elé állíttatott s pár hónapig elzárva volt. Kiszabadulván, a pápai jogakadémia tanára lett Kerkápolyi helyébe ; az észjogot és bölcsészettant adta elő'. A Mailáth-Sennyey kormány alatt »Veszprém« czímű lapot szerkesztett Veszprémben, hol nemsokára tiszteletbeli megyei aljegyző lett ; 1807-ben pedig a megye első ügyésze. 1871-ben a veszprémi királyi törvényszékhez királyi ügyészszó neveztetett ki. 1872-ben a veszprémi kerület képviselője, mint ilyen a Deák-párthoz csatlakozott. 1872—75-ig a »Pesti Napló czikkirója. A fusióhoz nem csatlakozott s miután egy ideig a kataszteri munkálatok központi vezetésénél működött a pénzügyministeriumban, hazament gazdálkodni; c mellett tevékeny részt vett a megyei és politikai életben. Az orosz-török háború alkalmával tartott népgyűléseken mint szónok szerepelt. 1878-ban újból veszprémi képviselő és ekkor a függetlenségi párthoz csatlakozván és az >Egyetértés«-nek lett főmunkatársa. A tisza-eszlari perben védő gyanánt szerepelt s ez által európai hírre tett szert. 1884—87-ig nem volt képviselő s ügyvédi gyakorlatának élt; végre 1887-ben elfoglalta újból helvét a házban, a hol a pénzügyi bizottság és I. biráló bizottság tagja. Politikai czikkcin kivül számos szépirodalmi művet is irt, melyek többnyire a »Vasárnapi l T jság«ban jelentek meg. Ernuszt Kelemen, Vasmegye, Szombathely kerület 1832-ben Óladon, Vasmegyében született. 14 éves korában katonai intézetbe küldetett, hol elvégezvén a hadmérnöki tudományokat, huszárrá lett s főhadnagyságig vitte. 1857-ben, atyja halálakor, otthagyta ezredét. A hatvanas évek óta nyilvánosan szerepelt ; részt vett megyéje és az országos gazdasági egylet ügyeiben, azonkívül az akadémia, az irói segélyegylet, a megyei takarékpénztár, a szombathelyi főreáltanoda, a megyei árvaház stb. érdekében sokat fáradozott. 1809-ben az országgyűlés tagja, mint ilyen 1871-ben Vasmegye főispánjává neveztetett ki s a Deák-párt buzgó hívének bizonyult. A fusio miatt 1875-ben lemondott s a Lipótrend középkeresztjét nyerte. 1870 óta országgyűlési képviselő s kezdetben a szabadelvű párthoz tartozott, de a boszniai OCCUpatio
