1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Bethlen Balázs gróf - Bethlen Bálint gróf - Bethlen Gábor gróf

197 keres leküzdése főispáni törekvésének tárg\-ai voltak. Különös érdemei vannak Brassó megye és Brassó város iparának emelése körül. 1880-ban egybekelt Mocsonyi Líviával. 1890-ben kineveztetett földmívelésügyi ministerré gróf Szapáry Gyula kabinetjében. Bethlen Balázs gróf, Torda-Aranyosmegye, Maros-Ludas kerület 1 Ni > l-ben Kolozsvártt született. A középiskolákat Kolozsvárit végezte, műszaki tanulmányait Budapesten a József-műegyetemen, hol 1887-ben elnyerte a mérnöki oklevelet. Ezután államszolgálatba lépett, a közmunka- és közlekedésügyi minister kinevezte őt az államépítészeti hivatalok létszámába kir. mérnöknek, berendelte a ministeriumba, a műszaki tanácshoz osztva be őt. Ittléte alatt letette az állam- és jogtudományi vizsgákat. A ministeriumban lSi>2-ig maradt, a midőn a maros-ludasi választókerület őt egyhangúlag képviselőjévé választotta meg. Híve a szabadelvű pártnak. Tagja a közlekedési bizottságnak. Bethlen Bálint gróf, Alsó-Fehérmegye, Xagy-Enyed kerület 1856. augusztus '24-én született. Tanulmányai befejeztével gyéresi birtokán gazdálkodott. Neje Béldi Berta grófnő. 1892-ben a nemzeti párt programmja alapján Nagy-Enyeden képviselővé választatott. Bethlen Gábor gróf. Marosvásárhely, II. kerület 1837-ben Nagyszebenben született; apja szintén Bethlen Gábor. Erdélyben több főhivatalt viselt s 1873-ban halt meg Budapesten, mint curiai bíró. Tanulmányait odahaza, részben Kolozsvárott végezte. 1860-ban külföldre utazott és a Svájczban Aulitzky lengyel ezredessel megismerkedvén, általa bevezetteté magát a katonai tudományokba. Ennek azután rögtön hasznát is vette, mert lement Olaszországba s beállott közlegénynek a magyar légióba. 1863-ig harczolt az olasz egységért. Aspromonténál Garibaldi seregével őt is elfogták Viktor Emánuel csapatai. Hat hétig volt fogoly Genuában ; ekkor kiszabadulván, visszatért hazájába. 1863-ban a nagyszebeni »Landtag«-on megjelent mint követi irnok, az 1865-iki tolsó erdélyi országgyűlésen pedig, mint Eelső-Fehérmcgye követe