1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Berzeviczy Albert

195 Berzeviczy Albert, Budapest, VIII. kerület 1853. június 7-én Berzeviczén, Sárosmegyében született; atyja, Tiva­dar, 1848-ban megyei főjegyző, 1861-ben alispán, később képviselő, majd tanfelügyelő volt. Iskoláit Kis-Szebcnben, Lőcsén és Buda­pesten, jogi tanulmányait Kassán és Budapesten végezte és 1874-ben hosszabb külföldi utat tett. Azután önkéntesi évét végezte Eper­jesen, letette a tiszti vizsgát, majd — 1877-ben — megszerezte a tudori oklevelet s megtelepedvén Eperjesen. Sárosmegye aljegyző­jévé választatott. Csakhamar tiszteletbeli főjegyzőjévé lett a me­gyének s az, eperjesi jogakadémián, hová az evangélikus collegium pártfogósága katholikus léte daczára meghívta, tanári állást vállalt s előbb ideiglenesen a jogtörténetet és encyclopaediát, azután kép­viselővé választatásáig kiválóan a nemzetgazdaságtant és politikát adta elő. 1880-ban Sárosmegye egyhangúlag valóságos főjegyző­jévé választotta. 1881-ben elfogadta az eperjesi választókerület megbizó levelét. A képviselőházban mindjárt kezdetben előadója lett a kérvényi bizottságnak, a közoktatási és közigazgatási bizott­ságok tagjává választatott, tagja lett a delegatiónak, hol mint cinadó is szerepelt, jegyzője lett a szabadelvű pártnak s az 1884-iki országgyűlés második ülésszakának végén a képviselőház is megválasztotta jegyzőjének. Az 1884-iki választásokon az eper­jesi választókerület újra megválasztotta képviselőnek, az új kép­viselőház pedig újra jegyzővé s a válaszfelirati bizottság tagjává. E bizottság nevében ő szerepelt a házban mint előadó. 1884-iki október végén ministeri tanácsossá neveztetett ki, reá bizatván az egész felsőbb oktatásügy vezetése. 1885-ben tanulmányútat tett Németországban, főleg az egyetemek viszonyait tanulmányozván ; 1886. májusában nyerte az államtitkári czímet és jelleget. 1887. június havában Tanárky Gedeon visszavonulása után a közoktatás­ügyi ministerium valóságos államtitkárává neveztetett ki s a rög­tön azután következő választásokon egyhangúlag Lőcse város országgyűlési képviselőjévé választatott. Visi Imrének 1890. január havában történt elhalálozása után Budapest főváros VIII. kerülete képviselőjévé választotta és mandátumát az 1 Sí•2-iki választásik­nál ismét az ő kezébe tette le. i:r

Next

/
Oldalképek
Tartalom