1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Bánó József - Beksics Gusztáv

190 gos főgondnoka stb. Főispánsága 10 éves jubilaeuma alkalmával ő Felsége a Lipót-rend lovagkeresztjével díszítette föl. 1891-ben a főispánságról lemondott; 1892-ben a szilágy-somlyói kerületben megválasztatván, a képviselőház többsége az elnöki székbe ültette. Bánó József, Békésmegye, Békés-Csaba kerület született 1824. ápril 16-án Eperjesen. Már a szabadságharcz idejében Sárosmegye alispánja volt; majd maga alakított külön csapatot és annak élén résztvett a hadjáratban. A szabadságharcz után egészen gazdaságának élt. 1801-ben a héthársi kerület küldötte a képviselőházba, melynek legott jegyzője lett. Innen kezdve 1878-ig minden országgyűlésnek tagja, 1872-től 1878-ig pedig alelnöke is volt. Bánó József alapította meg a sárosmegyei magyarosító egyletet, melynek mintájára azóta 70—80 hasonló •egylet keletkezett az országban. 1878-tól 1892-ig nem volt tagja a képviselőháznak; 1892-ben l>ékés-('sabán választatott meg a nemzeti párt programmja alapján. Beksics Gusztáv, Háromszékmegye. Sepsi-Szent-György város 1847-ben született Somogymegye (iamás helységében. Tanulmányait Kaposvárott, Kecskeméten, középiskoláit Pécsett végezte. Mint jogász kezdte irodalmi működését 1869-ben ; ekkor ismerkedett meg Kemény Zsigmond báróval. Kezdetben a szépirodalommal foglalkozott, spanyolból fordított és színdarabokat is írt. A politikai czikkirást az »EUenőr«-nét kezdte. 1877-ben megelőzőleg azonban letette az ügyvédi vizsgát és mint scgédfogalmazó működött a királyi táblán. Innéttől főleg jogi és történeti tanulmányokkal foglalkozott; az utolsó éveket túlnyomóan politikai és modern kortörténeti tanulmányok és czikkek írásával töltötte. Czikkírója a »Nemzet«-nek, és a »Pesti Hirlap«-nak. »Spartacus«, »Timoleon« és egyébb álnév alatt megjelent politikai és társadalmi tartalmú tanulmányai és röpiratai annak idejében nagy föltűnést keltettek és hosszadalmas tollharczot okoztak. 1884 óta a sepsi-szent*