1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Atzél Béla báró

ISO keket. lS7Ü-ben a pénzügyministeriumba fogalmazóvá, lS72-bcn a honvédelmi ministeriumba elnöki titkárrá neveztetett ki s megirta e ministerium ötévi működésének történetét; 1872-ben »A szabadság« czím alatt nagyobb históriai és culturpolitikai műve, 1875-ben -Magyar conservativ politika* czímű, feltűnést keltett röpirata jelent meg. E röpirat miatt megvált hivatalától s a »Kelet Nepe« főmunkatársa lett. Később alapította és szerkesztette Kolozsvárott az »Ebredés« czímű lapot. 1870-ban »Irodalmi és politikai arczképek« czímű munkát irt. Midőn a Sennyey-párt belépett az egyesült ellenzékbe, az új párt közlönyének a »Magyarország«-nak lőn főmunkatársa. 1879-ben »Új Magyarország« czímű tanulmányt, 1880-ban » Almok álmodója« czímű regényt irt. Ismeretes ZichyFerrarís gróffal vitt párbaja. 1880-ban Kgyptomba utazott s midőn az egyesült ellenzék az elvek összeegycztethetlenségénél fogva a club határozata folytán feloszlott, viszavonult és megirta 1883-ban »A Zaharától az Arabahig« czímű munkáját, melyet a földrajzi társaság adott ki s melyért a khedivétől az Osman-rcnd középcsillagát nyerte. Mint a belga függetlenségi ünnepélven részt vett magyar irót a belga király a Lipót-renddel tüntette ki. Egy ideig mint a »Ncmzet« czikkirója működvén, midőn Kállay Béni a külügyministerium első osztályfőnökévé neveztetett ki, fölszólítására Asbóth a külügyministeriumba lépett, a hol osztálytanácsosi rangig emelkedett. Bécsben »Báró Sennyey Pál és gróf Apponyi Albert« czímű röpiratot irt. 1884-ben Afrikába utazott. Kállay közös pénzügyministerré neveztetvén ki, Asbóth állandó kísérője volt boszniai éa herczegovinai utazásaiban ; egy alkalommal kiküldetésben járt Szerbiában. Az occupált tartományokban való utazásainak gyümölcse az 1887-ben Boszniáról és Herczegovináról megjelent nagy mű. A szászkai kerület Babes Yineze ellen választotta meg szabadelvűpárti programmal. A pénzügyi bizottság tagja. Atzél Béla búró, Fehérmegye, Bodajk kerület 1SÖ0. október 29-én Boros-Jenőn, Aradmegyében született. Sarja azon a múlt században Pozsony- és Nyitramegyékből Aradmegyébe atszármazott nemes családnak, melynek egyik őse, Atzél István, 1526-ban mint pozsonyi gróf és pozsonyi főispán vett részt a mohácsi csatában. Nagyatyja, bán') Atzél Antal, az 1810-ben elhalt