1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Szécsen Antal gróf - Szontágh Pál

lt.l Szécsen Antal gróf 1819. október 17-én Budán született. Szülői háznál kezdte tanul­mányait s Budán, l'ozsonyban és Bécsben végezte. Ismételten beutazta Franczia-, Olasz-, Németországot és Angliát, mely >>rszágokban hosszasabban is tartózkodott. Egy ideig aljegyző volt Mosonymegyében, később mint titoknok volt alkalmazva a magyar kanczelláriánál. Mint a főrendiház tagja működött minden országgyűlésen 1843 óta, az 1861-iki országgyűlés kivételével. Az 1848 előtti conservativ párt bizottmányilag megállapított pro­grammjának megbízott indítványozója és kifejtője. Az 1861-iki megerősített birodalmi tanácsnak tagja volt. O indítványozta és szerkesztette a többségi programmot. 1860. október 20-tól 1861. júliusban történt lemondásáig tárczanélküli minister, 1870 71-ben másod-meghatalmazott Londonban a l'ontus-confcrcntiánál. 1885-ben udvari főmarsallá neveztetett ki. A magyar tudományos akadémia igazgatótanácsbeli és tiszteleti tagja, a magyar történelmi társulat elnöke. Itt számos politikai czikket az 1848 előtti »Budapesti Hiradó«-ba, egy német röpiratot, melynek czíme : »Politische 1'"ra­gén der Gegemvart«, irodalmi és történelmi tanulmányokat, melyek a »Budapcsti Szemlé«-ben, a »Századok«-ban és részben össze­gyűjtve a K'ist'aludy-társaság kiadásában jelentek meg. Az arany­gyapjas rend vitéze, a szent István közép-, a toscanai József- és több más rendek nagvkeresztese, a szász vaskorona-rend vitéze stb. Valóságos belső titkos tanácsos. Szontágh Pál 1820. szeptemberben született ; jogi tanulmányokat végzett. 1840-ben húsz éves korában királyi táblai hites jegyző volt, majd a me­gyénél működött Nógrádban mint aljegyző, főjegyző, stb. Az lS47-iki pozsonyi országgyűlésen mint Libetbánya szabad királyi varos követe jelent meg, 1848-ban fogalmazó lett Eszterházy Pál herczeg első magyar külügyminister mellett. Mint ilyen Bécsben tartózkodván, a bécsi úgynevezett októberi felkelés­ben való részvétel miatt letartóztatták s ezért, valamint Bem tábornok Bécsből való menekülésének előmozdításáért két évi súlyos bort(inre ítélték. Olmützbcn viselte a békót. Megkegyel­Ftírendih&z. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom