1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Kautz Gyula - Keglevich István

14S l-iin'i eszményi alakjáról. Nyugalomba vonulásával egyidejűleg neveztetett ki a főrendiház tagjává : s mint ilyen az igazoló bíróságban es a közjogi bizottságban foglal helyet. Kautz Gyula 1829. november 5-én Győrött született; itt végzé tanulmányait, melyeket Budapesten és Lipcsében folytatott, hol Roschernek kedvencz tanítványa volt. Húsz éves korában már jogtudor volt. 1853-ban a pozsonyi egyetemen segédtanárként működött. 1857-ben Budapestre jött a műegyetemre a nemzetgazdaságtan tanárának, lNÖU-bcn a politika magán-, majd 1863-ban rendes tanára lett a budapesti tudomány-egyetemen. Az akadémia 1860-ban levelező, 1861-ben rendes, később pedig igazgatósági taggá választotta. 1867-ben Győr városa megválasztá őt képviselőjének s c minőségben a pénzügyi kiegyezés egyik előadója volt: 1875-ben a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta, s tanítványai !2.~> eves jubilacuma alkalmából aranytollal tisztelték meg. Az 1881-iki képviselőválasztás alkalmával elveszte a győri mandátumot; 1882-ben fest Imre halála után az osztrák-magyar bank magyar alkormányzójává neveztetett ki ; a főrendiház szervezésekor pedig ennek tagjává ; helyet foglal a felirati és pénzügyi bizottságokban. Egyike a legtermékenyebb íróknak, munkálkodása egész könyvtárt képez. 1861-ben jelent meg tőle az Államtudományok Kézikönyve, 1868-ban művet írt a közgazdasági eszmék fejlődéséről hazánkban, mely mű 1876-ban németül is megjelent; nagyobb művei Nemzetgazdaság tana és Pénzügytana, mely az egyetemen kézikönyv gyanánt használtatik, több tanulmányt írt a valutáról stb. Tiszteletbeli tagja a nemzetközi statistikai intézetnek stb. 1892-ben az osztrák-magyar bank kormányzójává neveztetett ki. Keglevich István 1840. deezember 18-án Bécsben született; atyja János, az ismert humanista és kormanyférliú volt. Tanulmányai végeztével katonai pályára lépett 1857-ben s a 11. dzsidás-ezrednél főhadnagyságig vitte. Az olasz hadjárat után kilépett a hadseregből. líSŐl-ben a főrendiház körjegyzője volt, tagja volt az 1865-iki képviselőháznak B a coiiservativ párthoz tartozott. Az alkotmányos ministerium