1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Bohus Zsigmond

141 tevékeny részt vett. 184ö-ben szolgabiróvá választatott és c minőségben szolgált 1848-ig, midőn Eötvös József báró ministeriumába fogalmazóvá, majd titkárrá nevezte ki. Ez időben élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki; 1846-ban kiadta a »Magyar Közjog«-ot, mely e téren első kísérlet volt hazánkban. A szabadságharcz lezajlása után ügyvédkedett s élénk részt vett egyháza ügyeiben. A komáromi ref. egyház főgondnokává választotta, azonfelül a dunántúli ref. egyházkerületnél mint világi főjegyző szerepelt. Az októberi diploma megjelenése után az alkotmányos élet felderülvén, szülővárosa országos képviselőjévé választotta; 1862-ben a pesti váltótörvényszék bírája lett. pár év múlva a kir. táblához helyeztetett át. 1869-ben rendes h iróvá neveztetett ki és 1870-ben a kir. Curia birája lett, a honnan mint tanácselnök távozott nyugalomba, kísérve a Felség kitüntetése által. Nyugalomba vonulását követte főrendiházi taggá kineveztetése ; tagja az országos fegyelmi bíróságnak és a közjogi bizottságnak. 1890, évi szeptemberben SzékesFehérvárott igen fényesen s nagy részvéttel ünnepelte meg félszázados egyházi hivataloskodása jubilaeumát, melynek megörökítésére emlékkönyvet adott ki a dunántúli ref. egyházkerület. Jelenleg a ref. egyházi közalap végrehajtó bizottsága elnöke. Művei közül megemlítendők : »Flemi magyar közjog«, »Kv. házasságügyi Torvények*, »Az evang. egyházat illető összes törvények«, »Osszes költeményeim 1851«, »Ujabb költeményeim 1880<.. Számos politikai es törvénykezési vezérczikket irt a negyvenes, ötvenes és hatvanas években előkelő politikai hírlapokban. Bohus Zsigmond 1825. november 6-án született M.-Világoson. Tanulmányait a bécsi Thcresianumban végezte, a jogot Budapesten hallgatta, öt czikluson át szent-annai képviseli'! volt, az 1887-iki választás alkalmával kisebbségben maradt ugyan, de csakhamar megválasztatott a boros-jenői kerületben. Az országgyűlés berekesztése után nem sokára főrendiházi taggá neveztetett ki. A szabadelvű párt híve ; a delcgatió póttagja, továbbá a gazdasági, közgazdasági és közlekedési bizottságok tagja. Frélycscn közreműködött az arad-kőrösvölgyi és arad-csanádi vasútvonalak létrejöttén és ebbeli érdemcinek elismeréséül a társaság megválasztotta elnökké.