1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - C) Bárók - Sennyey Béla - Vay Béla - Vay Dénes - Vay Sándor

124 i 'Sennyey Béla született 1865-ben ; legidősebb fia néhai Pál báninak a főrendiház volt elnökének. 1890-ben egybekelt Nádasdy Júlia grófnővel. Vay Béla 1S;50. szeptember 29-én Alsó-Zsolczán született. Tanulmányait, még a jogot is, magánúton végezte. 1848-ban önkéntes nemzetőr lett Pesten Petőfi Sándornak parancsnoksága alatt. Később Borsodmegyébe küldetett mint főhadnagy s oktatta a legénységet. Készt vett a szikszói ütközetben mint Mészáros Lázár egyik segéde. 1850-től 1852-ig a berlini egyetemen tanult. 1852-ben hosszabb utat tett, bejárva Belgiumot, Hollandiát, Angliát, Skócziát, Francziaországot és a Svájczot Haza térve 1854-ben nőül vette Teleki .Zsófia grófnőt. A közügyekben 1860-ban kezdett részt venni, midőn a protestáns küldöttség tagjaként Bécsben járt, később az alsó-borsodi egyházmegye assessorává választatott, majd Szathmáry Király Pál leköszönése folytán coadjutor curatoráva, mely hivatalt most is viseli. lSül 1872-ig országos képviselő volt. 1872-ben pedig, atyja, Lajos leköszönése folytán Borsodmegye főispánjává neveztetett ki. 1881-ben a szent István-rend kiskeresztjét nyerte. Vay Dénes 1847. augusztus 3-án (iömörmegye Bánréve községében született. Középiskoláit Bécsben, Prágában és Budapesten, az egyetem jogi karát pedig Budapesten végezte. A család róm. katholikus ágához tartozik. Neje néhai dráskóczi és pordánfalvi Dráskóczy Gyula cs. és kir. kamarás és Sopronmegye volt főispánja és királyfiai báró Jeszenák Aloisia leánya és így a nemzet martyrjának báni Jeszenák Jánosnak unokája. Cs. és kir. kamarás. Legtöbbet Pozsony- és gömörmegyei jószágain lakik. Vay Sándor született 1833, augusztus 18-án, a főrendiház elnökének legifjabb fia. fiatalabb éveiben országos képviselő is volt. Neje YValdcck Matild grófnő. Golopon lakik.