1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - B) Grófok - Id. Zichy Ödön

115 zett tapasztalatait magyar lapokban tette közé. Az országos gazdasági egyesületben csakhamar nagy szerepet kezdett játszani; a főváros gazdasági intézményein kivül Fehérmegyében, hol nagy birtokai vannak, élén állt minden nevezetesebb pénzügyi és gazdasági alkotásnak. Az absolut kormány több ízben felszólította, hogy a politikai életben közreműködjék. Fehérmegye kormányzatával is mcgkináltatott, de mindezt visszautasítá. 1861-ben képviselőnek szólíttatott fel Fehérmegye vaáli kerülete részéről. Ezt azonban Salamon Lajosnak hagyván, alispánná választatott. Majd a MailáthSennyey provisorium alatt a helytartó-tanács alelnöke lett. 1863-ban a jogfeladás nélküli kiegyezésről a »Hon«-ba írott czikke miatt e lap szerkesztőjével, Jókai Mórral együtt, börtönre s egyúttal kamarási méltósága és grófi czíme elvesztésére ítéltetett. Az ítélet egy évre szólt, de később néhány heti fogságra enyhíttetett. Kamarási kulcsát azonban csak 1865-ben sikerült visszanyernie. A kiegyezési és az azt követő országgyűlésen a ráczalmási kerületet képviselte, mint a Deák-párt híve. 1875-ben Székes-Fehérvár választá országgyűlési képviselőjének. A fusio után a Sennyey alatt alakult képviselőházi conservativ párthoz számíttatott s annak egyik főtámasza volt. A katholikus autonómia tárgyában összehívott tanácskozásoknál azoknak szövegező és előkészítő munkálataiban vett tevékeny részt, mint a fehérvári kerület küldöttje. Utóbb a főrendiházban foglalván helyet, élénk részt vesz a tárgyalásokban s különösen mint az ellenzék vezére az agrárius törekvések szószólója. A keresztény és zsidók közti házasságról szóló törvényjavaslat ellen tömörült ellenzék egyik legnagyobb szervezője volt. A főrendiház reformját régóta sürgette s létrejöttében jelentékeny része van. Elnöke a szent László-társaságnak s igazgatósági tagja számos vasúti és hitclvállalatnak. Id. Zichy Ödön 1811. július 9-én született; egyik bátyját, Eugcnt, Görgey 1849-ben kivégeztette, egy másik bátyja, Domokos, 1842-től 1849-ig veszprémi püspök volt. A közéletben korán kezdett szerepelni s 1848-ban Fehérmegye főispáni helytartója volt. Jelentékeny érdemei vannak a hazai vasútügy körül; 1865-ben röpiratot irt az erdélyi vasútról. Részt vett több budapesti és bécsi biztosítási 8*