1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - B) Grófok - Széchényi Kálmán - Széchényi Sándor

107 Rendelkezési állapotba helyeztetvén, egy időre a magánéletbe vonult, 1865-ben nőül vette Sztáray-Szirmay Alexandra grófnőt. Az 1865—8-iki országgyűlésen mint képviselő jelent meg s az. ó-conservativ párthoz tartozott. A koronázás után Beust gróf külügyminister felszólította, hogy vállalja el a szt.-pétervári nagykövetséget, ő azonban ezt főleg egészségi okokból visszautasította. A közéletben tevékeny részt véve, elnöke volt a nemzeti szinház. szervezésére kiküldött enquéte-nek s intendánsául is emlegettetett, e tisztséget azonban nem vállaltáéi. 1878-ban Károlyi Alajos gróf Londonba neveztetvén ki nagykövetté, utódjául Berlinbe Széchényi Imre gróf neveztetett ki. Berlinben a magyar egylet védnöke, s a szegediek segélyezésére alakult bizottság élén állott. 1852-ben kamarás, 1867-ben valóságos belső titkos tanácsos, 1882-ben a Lipót-rend nagykeresztese lett. Széchényi Kálmán 1824. október 6-án született, a család seniora, legidősebb fia néhai Pál grófnak. Vasmegyei birtokain kivül az iváni hitbizományi birtoknak lévén haszonélvezője, Sopronmegyében játszik szerepet, főleg a gazdasági életben, a megyei gazdasági egyesületnek lévén elnöke. Az agrárius eszméknek híve. s e szellemben irodalmilag is működött. A soproni lóversenyek rendszeresítése körül érdemei vannak. A főrendiház tárgyalásaiban már 1861-ben részt vett. 1848-ban nyerte a kamarási méltóságot; neje Grünne Karolin grófnő. Széchényi Sándor lN.'57-ben október 27-én Bécsben született. Tanulmányait Sopronban végezte, Olasz-, Németországot és Németalföldet beutazva, 1861-ben Tolnamegye tiszteletbeli megyei aljegyzője, majd a dunaföldvári járásban szolgabiró volt s a Schmerling-korszak beálltával a tisztikarral ő is lemondott hivataláról. lS07-től 1871 végéig a simonytornyai járás főszolgabirája gyanánt szerepelt. 1872 elején visszavonult a magánéletbe, hogy tevékenységét első sorban nagy kiterjedésű nagydorogi uradalmának s zemplén- és sárosmegyei •birtokainak szentelje. E mellett azonban mint a (örvényhatósági bizottságnak, az összes megyei választmányoknak s a közigazga-