1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Szabó János - Szmrecsányi Pál

27 tanügy érdekében. 1858-bftll valóságos belső titkos tanácsos lett. 1869-ben Rómába utazott, 1860-ban a megerősített birodalmi gyűlés tagja s mint ilyen élénk részt vett a tanácskozásokban ; az egységes birodalmi eszme hívének vallva magát. Azóta teljesen a politikára adta magát; vezérszerepot játszott a horvát tartománygyülésen, megválasztatott a horvát kiegyezési bizottság elnökévé. A magyar-horvát kiegyezés éveiben az ellenzék, a panhorvát párt élén állt. Részt vett az 1869/70-iki vatikáni zsinatban és élesen kikelt a jezsuiták ellen. A zágrábi érsekségtől 1870-ben elesve, még elkeseredettebb oppositiot fejtett ki a magvarok ellen. Diakovári székhelyére visszavonulva, élénk figyelemmel kiséri az eseményeket, csak ritkán jő a délszláv akadémia üléseire Zágrábba, de a magyarellenes ellenzéknek ma is oszlopa . s a politikai es társadalmi téren egyaránt hatalmas agitátorként szerepel. Az 1888-ban Kiewben tartott jubiláris ünnepélyre küldött távirata miatt ő Felsége a belő vári tisztelgések alkalmával élesen megrótta. Pápai trónálló, római gróf, a nándorfehérvári es ssendrőí egyházmegye helynöke stb., a zágrábi tudományos akadémia védnöke. A boszniai és szeremi egyházmegyék püspökének is nevezi magát. Szabó János szamosújvári g. k. püspök biharmegyei születésű, tanulmányait Nagyváradon kezdte, majd a theologiai pályára lepett. Aránylag gyorsan haladt a kanonokságig, miután megelőzőleg a hittudományok tudorságát elnyerte. Mint kanonok egy ideig a nagyváradi görög katholikus seminarium igazgatója volt, míg 1879. február 14-én szamosújvári püspökké neveztetett ki. 0 Kelségc két izben kitüntette, 1881-ben a Ferencz József-rend közép-, 1883-ban ugyané rend nagykeresztjét adományozván neki. Szmrecsányi Pál szepesi r. k. püspök 1846. május 2-án született Darócion, Sárosmegyében, hova ősrégi nemes csaladja ennek a századnak a derekán Liptóból átköltözködött. Szmrecsányi Pál, nyolezadik gyermeke volt szülőinek, itthon gondos nevelésben részesülvén, Eperjesen kezdte középiskoláit és a hat osztály bevégzése után 1862-ben az egri kis-