1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - Grófok - Szécsen Antal - Szirmay Alfréd

102 álltával a tisztikairal ő is lemondott hivataláról. 1867-től 1871 végéig a simonytornyai járás főszolgabirája gyanánt szerepelt. 1872 elején visszavonult a magánéletbe, hogy tevékenységét első sorban nagy kiterjedésű nagydorogi uradalmának s zemplénés sárosmegyei birtokainak szentelje. K mellett azonban mint a törvényhatósági bizottságnak, az összes megyei választmányoknak s a közigazgatási bizottságnak is fennállása óta tagja, egyike volt a megyei közélet legbuzgóbb tényezőinek. 1884. október 14-én Tolnamegye főispánjává neveztetett ki. Szécsen Antal 1819. október 17-én Budán született. Tanulmányait részben itt, részint Bécsben végezve, Mosonmegye al-, majd főjegyzője lett. Utóbb a magyar kir. udvari kanczelláriánál lőn fogalmazó, majd titkár, mire Pozsegamegye főispáni helytartójává kineveztetett; e méltóságról azonban Jellacsicsnak bánná kinevezésekor lemondott. Az 1843—4-iki országgyűlésen vezérszónoka lett a conservativpártnak. Az 1848. szeptemberi schönbrunni manifestum tervezete az ő tollából folyt. 1850-ben hosszabb külföldi útra ment, s csak 1860-ban tűnt fel ismét a megerősített birodalmi tanács üléseiben, hol kiváló szerepet játszott. 1860-ban az októberi diploma megjelenésekor tárczanélküli ministerré s valóságos belső titkos tanácsossá neveztetett ki. 1871-ben a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki ő Felsége. Az irodalmi téren mint kitűnő publicista s essay-író ismeretes. 1851-ben »A jelenkor politikai kérdéseiről* írt hosszabb tanulmányt. Az akadémiában, melynek tiszteleti s igazgató tanácsi és a Kisfaludy-társaságban, melynek rendes tagja, több irodalmi s történeti tanulmánynyal lépett fel, melyek összegyűjtve is megjelentek. Larisch gróf halála után 1885-ben udvari főmarsallá neveztetett ki, ekkor Bécsbe tette át lakását. Tagja a delegatiónak és a főrendiház közjogi bizottságának. Szirmay Alfréd 1852. augusztus 10-én született; feje a család borsodi ágának. Szirmabessenyői nagybirtokos és Borsodmegye virilistája. Xeje Probstner Mária, a kivel 1851-ben kelt egybe.