1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Majorosi János - Meszlényi Gyula - Mihálovits József

20 scardoni püspöki czímmel tüntettetett ki. 1881-ben az aggkora és szélhűdés következtében meggyengült Fogarassy mellé segédpüspökül adatott; s a püspök halálával 1882. szeptember 17-én helyét ő foglalta el. 1888. november G-án nyerte a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot. Lönhárt a negyvenes években Bardocz Jánossal átdolgozta a Gruber Ágoston-féle »Keresztény hittan elemi vázlata« czímű hitelemzési munkát. A hatvanas évek elején a » Gyulafehérvári füzetek«-ben közrebocsátotta »01asz úti jegyzetek* czimű dolgozatát. Majorosi János tinnini fölsz. püspök bácsmegyei születésű. Tanulmányait Kalocsán kezdve, majd a papi pályát választván, a központi seminariumban képezte ki magát. Később Haynald kalocsai érsek udvarához került, az érsek annyira megkedvelte, hogy titkárjává és oldalkanonokjává tette. Mint kalocsai kanonok neveztetett ki kevéssel a főrendiház reformja előtt tinnini czímzetes püspökké. E czímzetes püspökség viselője az új ház szervezése után is meghagyatott a főrendek sorában. Meszlényi Gyula szatmári r. k. püspök 1832. január 22-én Velenczén, Fehérmegyében született. Középiskolái végeztével a papi pályára lépvén, theologiai tanulmányait az esztergomi papnöveldében folytatta, majd, kitűnő tanuló lévén, további kiképeztetése végett a bécsi Pázmánaeumba küldetett. 1854. július 27-én szenteltetett fel pappá, mire a nagyszombati fögymnasiumnál tanári minőségben alkalmaztatott. 1857-ben Simor János udvari papja lett, levéltáros és titkár. A komáromi plébánia megüresedésével elnyerte ez állást, melyben tizenöt éven át működött, nagy népszerűségre tevén szert. Közben apáttá lépett elő. 1881-ben esztergomi főszékesegyházi kanonok lett s az esztergomi papnövelde igazgatója. 1887. október 17-én szatmári püspökké nevezte ki ő Felsége. Közel rokona Kossuth Lajosnak. Mihálovits József bibornok, zágrábi r. k. érsek 1814. január 16-án született Tordán, Torontálmegyében, a hol atyja mint uradalmi tiszttartó és egyszersmind a megye táblabírája 40 évig hivataloskodott. Elemi tanulmányait Tordán és NagyBecskereken, a felsőbb iskolákat Temesvárott és Szegeden, a theo-